Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - NEMZETEK ÉS KISEBBSÉGEK - Glatz Ferenc: Magyarország az Európai Unió és a kisebbségi kérdés
Magyarország, Európai Unió és a kisebbségi kérdés ráció egyben a hatalom megnyirbálója, majd a gazdasági szükség lesz a korszerűsítés igénye: a felfejlődő és így igen drága állami adminisztráció szükségszerű leépítése; a központosító állam funkció egy részének átadása a privát szférának és így tovább. Ez természetesen hangos nemzeti mozgalmakhoz fog vezetni, hiszen ezen modernizációs igények megfogalmazói nemzetközi pénz- és adminisztratív szervezetek lesznek, s ezek a szervezetek az itteni államok szanálásakor nem sok megértéssel fogják kezelni a maga pozíciórendszerét gondosan megerősítő nemzetiállami középosztályok speciális érdekeit. A térség állami adminisztrációinak tehát tudomásul kell venniük: a társadalmi demokratizmus kialakításában az államnak az átmeneti periódusban erősebb szerepet kell vállalnia, mint Nyugat-Európában. A többségi nemzeteket rá kell szoktatnia a toleranciára, a másság elviselésére és értékelésére. Adminisztratív eszközökkel kell fellépnie a nem- zeti-faji-vallási radikalizmus ellen, mert ez a közösség egészének érdeke. Az állami adminisztrációknak konkrét javaslatokat kell kidolgozniuk a kisebbségi kérdés rendezésére vonatkozóan, amely ja vasiatok az államközi tárgyalások alapjául fognak szolgálni. Tudomásul kell venniük, hogy az állami adminisztrációk is „képzetlenek" a kisebbségi konfliktusok kezelésében: képzetlenek mind jogi, mind politikai tekintetben. Tudomásul kell venniük: az itt élő társadalmak nem is ismerik igazán a szomszédos nemzetek törekvéseit. Az elmúlt öt esztendő kevés volt még ahhoz, hogy másfél század ellenséges beidegződései kihaljanak. Az Európai Unióhoz való csatlakozás képessége tehát a kisebbségpolitikában megköveteli a határozott vonalvezetésű kisebbségi autonómia-rendszer jogi kereteinek kialakítását, kisebbségi törvények megalkotását és egy európai, valamint bilaterális ellenőrző rendszer kiépítését. A nehézségek realitása 1. Magyarországnak és szomszédainak is tudomásul kell venniük, hogy a kisebbségi jogok rendszerének kialakítása csakis kölcsönös megértéssel történhet meg. Az első nehézség te hát az, hogy sem jogilag, sem tudományosan nem definiálható követelményekről van szó: kölcsönös megértés, jóindulat, bizalom. Nem számonkérhető, nem ellenőrizhető tényezők. 2. A térségben — Nyugat-Európához viszonyítva — igen alacsony a gazdasági együttműködés szintje. A KGST hagyománya és csődje még inkább csökkenti a kölcsönös vállalkozó kedvet. Az állami szektor és a magángazdaság is a fejlettebb (nyugati vagy keleti) területek gazdaságai felé törekszik. Az egyes államok nem egymáshoz, hanem külön-külön nyugati partnerekhez keresik a kapcsolatot. így kevés a napi, „testközeli" gazdasági-termelési kapcsolat az itt élő államok polgárai és vállalatai között. Az előítéletek apadásának pedig e kapcsolatrendszer lehetne legjobb elősegítője. Amíg ez nem következik be, a szavazatvadász pártpolitika mindig „rá fog játszani" az idegenellenes érzelmek 150 esztendős hagyományaira. 1995. nyár 53
