Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)

1995 / 2. szám - NEMZETEK ÉS KISEBBSÉGEK - Glatz Ferenc: Magyarország az Európai Unió és a kisebbségi kérdés

Glatz Ferenc iban már 70 százalék alá is süllyedt a többségi nemzet aránya.) Ezzel magyarázható, hogy az új államok születésük pillanatában — érezve a kisebbségi kérdés feszítő voltát — nyelvtörvényeket (Belorusz, Észtország, Lettország, Litvánia, Moldávia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna stb.) vagy kisebbségi törvényt alkotnak (Észtország, Lettország, Lit­vánia, Magyarország és a felbomlás előtti Szovjetunió is). Ugyanakkor parlamenti határozatok vagy alkotmánymódosítások jelzik: a nemzeti kisebbségeknek különböző típu­sú jogi biztosítékokat kívánnak nyújtani kollektív nemzeti létük megéléséhez. De nem túlzás levonni ebből a tényből a következtetést: a volt diktatórikus államberen­dezkedés lebontásának része a nemzeti kisebbségek különböző típusú kollektív jogainak elisme­rése. Ha jogi kodifikációról még nincs is szó, a kormányok felfigyelnek arra: a politikai demokrácia kifejlesztésének egyik alapeleme a kisebbségek kollektív nemzeti létének biztosítása az államon belül. Bizonyítható, hogy a közép-kelet-európai szovjet zóna leépülésének ez a folyamata találkozik egy Nyugat-Európában végbemenő folyamattal: az emberi jogok rendszere kibővül az etnikai-nemzeti jogok elismerésének irányába. Csak utalunk a koppenhá­gai és moszkvai konferenciák dokumentumaira (1990. május, 1991. szeptember), majd a párizsi Európa Chartára (1990. szeptember), a Carrington-jelentésre (1991.). A kö­zép-kelet-európai változások felgyorsították ezt a folyamatot. (E felgyorsulás egyik for­dulópontja a dél-tiroli autonómia többévtizedes vitájának hirtelen pozitív lezárása.) Ezeket a jelentörténelmi folyamatokat ismét nem a nemzeti igazságosság vagy a „nemzeti szellem" következményének fogjuk fel. Nagyon is haszonelvűek ezek a kor­mányintézkedések. Mutatják, hogy a kormányok felismerik: az etnikai-nemzeti konf­liktusok hátráltatják az új intézményrendszer kiépülését, állandó robbanásveszélyt hor­dozva magukban veszélyeztetik az új intézmények működőképességét. És reméljük, hamarosan azt is belátják: az állam területén élő közösség egészének érdeke, hogy a polgá­rok mindegyike munkaerejének legjavát adja. Ez azt jelenti: ahhoz, hogy jó iparos, paraszt, értelmiségi-tisztviselő válhasson belőle, legyen teljes körű anyanyelvi oktatási rendszere az általános iskolától az egyetemig, sőt a posztgraduális képzésig bezárólag. És jelenti: érezze jól magát a polgár a napi életében. A kiegyensúlyozott, nyugodt társadalmi közhangulat feltétele a térség gazdasági és politikai konszolidációjának. Mindebből Magyarországnak és szomszédainak le kell vonniuk a következtetést: az újraalakuló nemzetközi normatívákat kell appercipiálni; élni kell azzal a lehetőséggel, hogy kialakulóban van egy európai kisebbségi politikai-etnikai rendszer. A másik kö­vetkeztetés: ki kell dolgozni a térség adottságaihoz igazodó politikai magatartáskóde­xet, amely vitaalapul szolgálhat. így készült el 1992 tavaszán a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének autonómia terve, és ezzel egy időben készült el e sorok szerzőjének munkájaként egy magatartáskódex a közép-európai kisebbségi politika számára. Ezek a dokumentu­mok különböző jogi tanulmányokra építkeznek, és figyelembe veszik az említett euró­pai és kelet-európai politikai folyamatokat. 48 Külpolitika

Next

/
Oldalképek
Tartalom