Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - NEMZETEK ÉS KISEBBSÉGEK - Glatz Ferenc: Magyarország az Európai Unió és a kisebbségi kérdés
Magyarország, az Európai Unió és a kisebbségi kérdés Glatz Ferenc N emzeti szállásterület és a területi-igazgatási egység (az állam) sohasem esett egybe a közép-európai térségben." „Azok a kísérletek, amelyek a nemzetek területi elhelyezkedését és az államhatárokat egymáshoz akarták igazítani, itt rendre kudarcot vallottak." — mondogatjuk előadásainkban, írjuk cikkeinkben évek óta. Cikkeinkben, előadásainkban, amelyek a közép-kelet-európai nemzetek és államok fejlődéséről, illetve a kisebbségi kérdésről szólnak. Szakítani a retrospektív nemzeti szempontokkal Történelmi tanulmányainkban újfent és újfent igyekeztük hangsúlyozni: a térség etnikai kevertsége történelmi adottság. Vizsgáljuk ennek az etnikai kevertségnek történelmi alakulását, szakítva a nemzeti történetírások másfél évszázados rossz hagyományaival. Figyeljünk fel arra, hogy a középkorban (10—15. század) a nyugat-európai telepesek nem valamiféle „nemzeti imperializmus" képviselőiként, valamiféle korai gyarmatosító szándéktól vezetve jöttek az akkori keresztény Európa keleti peremterületeire. A német (és mellettük kis számban francia és olasz) iparosok, parasztok az itteni munkaerőhiányt pótolták. A térség királyai és földesurai azért hívták őket és azért adtak számukra kiváltságokat (úgynevezett hospes jogokat), mert azok termelési eljárásai fejlettebbek voltak, mint az itteni lakosságé, „közösségszervezési technikájuk" már több évszázados településszervezés tapasztalataiból táplálkozott. Lakásépítési technikájuk, szokásrendszereik, szerszámaik szervezettebb és hatékonyabb termelési kultúrát képviselt. És szakítani kell a régi történetírások azon téziseivel is, amelyek szerint ezen telepesek valamiféle nyugati (értsd német) kultúrfölény tudatos hordozói lettek volna. Bizonyítható, hogy ahol nincs települési különállás, hanem a vendégek elvegyülve élnek az itteniekkel, ott a helyiek igen gyorsan átveszik, appercipiálják az új termelési eljárásokat. (Érdekes módon megőrizve viszont szokásrendjeiket, napi viselkedési hagyományaikat.) 1995. nyár 45
