Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - JOG ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Kardos Gábor: Puha egyezmények a nemzetközi kapcsolatokban
sok elsősorban az OECD keretében születnek meg. Az egyik legismertebb példa az exporthitelek kérdése, amely 1975-ben okozott problémát. Az EGK tagjai még 1974-ben egyetértésre jutottak az OECD többi tagállamával ebben a kérdésben. Az eredetileg elhatározott jogilag kötelező formát azonban elkerülték, mert az Európai Közösségek bírósága 1976 novemberében kimondta, hogy ez a kérdés a közös kereskedelempolitika területét érinti, és így csupán a Közös Piac maga köthet erről egyezményt harmadik államokkal. 9. A puha megállapodások általában gyorsabban megszülethetnek, mint a nemzetközi jogi szerződések. Amikor pedig az idő sürget, ennek komoly jelentősége van. Az 1973—74-es olajválság nyomán az a veszély fenyegetett, hogy a fejlett ipari államok egyoldalú kereskedelmi szigorításokat vezetnek be, hasonlóan ahhoz, ami az 1929-es világgazdasági válság után történt. Ennek elkerülésére hozták létre az OECD keretében a Kereskedelmi ígéretet (Trade Pledge), jogilag nem kötelező formában, viszonylag gyorsan, 1974 tavaszán.23 10. Végül, de nem utolsó sorban a jogilag nem kötelező forma választása mögött — mutat rá Nagy Boldizsár — ott rejlik a nem jogász szakemberek, a politikusok félelme is a számukra csapdákat rejtő jogtól. Ügy vélik ugyanis, hogy jobban urai maradhatnak az ügynek, ha az nem kerül a jogászok és a jog kezébe.25 A puha megállapodások használhatóságának korlátái A puha egyezmények alkalmazásának korlátját jelentik azok az esetek, amikor a politikai döntéshozók számára előnyösebbnek tűnik a nemzetközi jogilag kötelező forma. 1. Ha a kormányzatnak nincs elég diszkrecionális hatalma a végrehajtásra, azaz ha a képviseleti szervek jogalkotására van szükség, akkor elvesznek a nem kötelező megállapodások előnyei. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok szabályozásában ez azt jelenti, hogy a hosszú távú strukturális változások kérdését nem célszerű ilyen megállapodásokba foglalni.25 Ugyanakkor a társadalom demokratikus működése — és nem csupán az ésszerűség — miatt bizonyos döntéseket a legfelsőbb képviseleti szerveknek kell meghozniok. így van ez a nemzetközi kapcsolatok területén is.26 2. A nemzetközi jogi forma szimbolizálja és egyben meg is erősíti a kötelezettségvállalás komolyságát. A nemzetközi szerződések beiktatása az ENSZ főtitkáránál kifejezi a nemzetközi közösség érdekeltségét a nemzetközi jogi megegyezések megtartásában. A nemzetközi jogi forma vá140
