Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - EK-GAZDASÁG ÉS POLITIKA - Gazdag Ferenc: Külpolitikai integráció Nyugat-Európában (Az Európai Politikai együttműködésről)
mán létrejött, s 1974-től évi három alkalommal ülésező Európa Tanács (European Council). A Tanács általános kezdeményező szerepet tölt be az egész integrációs folyamatban, így a külpolitikai együttműködésben is. Ezen a szinten fogadják el az EPC-aktivitás követésére leginkább felhasználható nyilatkozatokat3 — az európai biztonsági és együttműködési folyamatról (1975, 1981), a Közel-Keletről (1977, 1980), a nemzetközi terrorizmusról (1976), Közép-Amerikáról (1983, 1984), Lengyelországról (1981), vagy legújabban a kelet—nyugati kapcsolatokról (1988) —, s ugyanezen a szinten kezdeményezik a politikai együttműködés kiterjesztését új területekre. Ide sorolható például az EK-belügyminiszterek közötti együttműködés (1975), vagy a jogi- és igazságszolgáltatási együttműködés (1978) megindítása, de itt kell említeni azt is, hogy az Európa Tanács döntött 1985 decemberi milánói ülésén az EPC további fejlődését keretbe foglaló Akta elfogadásáról is. Az EPC második szintjét a Külügyminiszterek Tanácsa alkotja. A nemzeti külpolitikák irányítói — szakértőik és a közös piaci Bizottság egy tagja részvételével — évente négy alkalommal találkoznak ebben a keretben, rendszerint abban az országban, amely az EK soros elnöki tisztét tölti be. Az EPC gyakorlati mechanizmusának a külügyminiszteri találkozók jelentik a legfontosabb részét: ezen a szinten fogalmazzák meg a közös nyilatkozatokat, s ugyanitt dolgozzák ki a fontosabb állásfoglalásokat. A külügyminiszterek egyébként 1974-től évi két alkalommal munkatársak nélkül is találkoznak. Ezeket a hétvégi, kötetlen, s előre rögzített napirend nélküli találkozókat az első összejövetel helyéről a Bonn melletti gymnichi kastélyról — ez hajdan Metternich rezidenciája volt — gymnichi összejöveteleknek nevezik. A harmadik szinten találjuk a külügyminisztériumok politikai igazgatóiból álló Politikai Bizottságot (Political Committee), amelynek minden ülésén részt vesz a közös piaci Bizottság egy tagja. Ez a testület az EPC központi koordinációs funkcióit tölti be: irányítja a szakértői munkacsoportok tevékenységét, s előkészíti a külügyminiszteri tanács döntéseit. Figyelemmel kíséri a Tizenkettek külpolitikai tevékenységének egészét, előkészíti és lefolytatja az eszmecseréket, megtervezi a közös nyilatkozatokat. Találkozóikat havonta tartották az elnöki tisztet betöltő ország fővárosában, de 1985-től áttértek az igény szerinti ülésrendre: ez évente mintegy 70 találkozót jelent. Az EPC-mechanizmus negyedik szintjén az ad hoc munkacsoportok találhatók, amelyek dokumentumok és elemzések készítésével a Politikai Bizottság munkáját segítik. Igény szerint, évi 40-50 alkalommal üléseznek. Specializációjuk jobbára földrajzi — ismeretünk van afrikai, ázsiai, 96
