Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - Jordán Gyula: A kínai hadsereg és a reformfolyamat
sokat is magával hozott. Ezek közé tartozik a katonai rangok ismételt bevezetése. Az új Kína először 1955-ben hozta létre a katonai rangok rendszerét, ezt azonban 1964-ben az altisztekre, egy évvel később pedig a tisztekre vonatkozóan is eltörölték azzal a hivatkozással, hogy ezzel is hozzájárulnak a tisztek és a katonák közötti „osztálymegoszlás” csökkentéséhez. Az 1984-ben elfogadott katonai szolgálati törvény alapján, hosszas előkészítés után az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága 1988. júniusi ülése határozatot hozott a tiszti rangok helyreállításáról (az altisztekre vonatkozóan ezt már 1986 nyarán bejelentették.) Az ülés ezen kívül döntött a tisztekre vonatkozó szolgálati szabályzatról, az 1955—65. között adományozott tiszti rangok megerősítéséről, valamint sok ezer érdemrend és kitüntetés adományozásáról a hadsereg veterán tagjainak.38 Részletes szabályozásokat léptettek életbe a hadseregben szolgáló polgári alkalmazottakra vonatkozóan, akik tudományos kutatással, orvosi ellátással, oktatással, kulturális és sporttevékenységgel, valamint adminisztratív munkával foglalkoznak. Ezek katonai rangok nélkül szolgálhatnak, de kötelezettségeik és jogaik, fizetésük és egyéb juttatásaik megegyeznek a katonákéval.39 A hadsereg gazdálkodásában is racionális gyakorlatot próbálnak kialakítani. Korábban a központosított anyagellátás mellett hatalmas felesleges készletek halmozódtak fel, óriási volt a pazarlás. Az utóbbi években az egységek a rendelkezésükre bocsátott pénzt maguk használhatják fel (például közvetlenül rendelhetnek a gyáraktól). Üzemanyag kuponokat adnak ki az egységeknek, és a megtakarításért fizetnek nekik. A javító, karbantartó részlegek költségeire kvótákat állapítanak meg, és az annál kevesebbet felhasználó egységeket jutalmazzák. A hadsereg kezelésében levő különböző gazdaságokban sikerrel alkalmazzák az igazgatói felelősségi rendszert, stb.40 „Kettős kiképzés” A kínai szárazföldi hadseregben a szolgálati idő három év, a légierőnél és a haditengerészetnél négy év, így évente legalább 600—700 ezer katona szerel le. A polgári életbe való könnyebb visszailleszkedés érdekében már az 1970-es évek végén szorgalmazni kezdték, hogy a katonák számára a katonai kiképzés mellett tegyék lehetővé valamilyen polgári szakképzettség elsajátítását is. Ennek fontosságát tovább növelte az egy millió katona leszereléséről hozott döntés. A kezdeményezés egyes katonáktól indult ki, de ez néhány parancsnok ellenállásába ütközött, akik tartottak attól, hogy ez elvonja őket a kiképzéstől és a katonai feladattól, 85
