Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)

1990 / 1. szám - Kollár Nóra: Szociáldemokrácia: demokratikus szocializmus (Alkalmazás - modernizáció - tapasztalatok)

Európa és a globális problémák megoldása szempontjából még lényegesebb, mint Nyugat-Európa számára.

Társadalmi és szociális szempontból egyaránt szükség lenne a munkaidő csökkentésére, a munkaerő-átképzés átfogó rendszerének kialakítására az állami erőforrások és a tőke terhére, a szociális ellensúlyozás fejlett rendszerének kialakítására, s az európai civilizációs értékek előtérbe helyezésére. Az új társadalmi mozgalmak példája jól mutatja, hogy a politikai küzdelmekbe azokat a társadalmi rétegeket lehet bevonni, amelyeket vagy nem elégít ki a puszta anyagi jólét, vagy az anyagi jólét kívánatos szintjének elérése mellett egyéb, civilizációs szükségleteik is vannak.

Feltehetően egy ilyen fő elemeket tartalmazó alternatíva köré hosszú távon fel lehet sorakoztatni a társadalom többségét, ez a többség azonban olyan önálló és sajátos arculattal rendelkező csoportokból fog állni, amelyek csak meghatározott kérdésekben képesek és hajlandók a közös cselekvésre. Mindenesetre a szociáldemokrata hagyományok — a szolidaritásra és a szociális igazságosságra, a demokráciára és az önigazgatás fejlesztésére való törekvés — ilyesfajta alternatíva irányába mutatnak.

1 A. Gorz: Sozialismus, Ökologie und kultureller Umbruch. Die Neue Gesellschaft, Frankfurter Hefte, 1989. 8. sz. S. 734.

2 Comisca = Nemzetközi Szocialista Konferencia.

3 A német munkásmozgalom dokumentumaiból (1848—1986) 1. kötet. A német szociáldemokrácia dokumentumaiból. Szerkesztette Németh István. Budapest, 1987. 149—156. 1.

4 Svédország Szociáldemokrata Munkáspártjáról az 50—70-es években lásd Szigeti Istvánné: Svédország Szociáldemokrata Munkáspártjának politikája című tanulmányát. Megjelent A szociáldemokrácia ma című kötetben, Budapest, Kossuth,

r 1981. 342—363. 1.

5 A német munkásmozgalom dokumentumai. 151. 1.

6 Uo. 150. 1.

7 Lásd SPÖ—Ausztria Szocialista Pártja: SPD—Németország Szociáldemokrata Pártja, PSI—Olasz Szocialista Párt, PSP—Portugál Szocialista Párt, PSOE—Spanyol Szocialista Munkáspárt. A spanyol és a portugál párt igazi fejlődése és normális működése a Franco- és a Salazar-diktatúra bukása után vált lehetővé.

s FPD = Szabaddemokrata Párt.

9 Az SPD Bad Godesberg-i Programjáról lásd részletesebben Kollár Nóra: Az SPD és a demokratikus szocializmus evolúciója című könyv első fejezetét. Budapest, 1989. 12—26. 1.

10 W. Treue: Deutsche Parteiprogramme seit 1861. Göttingen, 1968. 182—188. 1.

11 Programme der Deutschen Sozialdemokratie. Hannover, 1963. 115—177. 1.

12 Grundsatzprogramm der Sozialdemokratischen Partei Deutschlands. Bad Godesberg, vom 13 bis 15 November 1959. In W. Treue: Deutsche Parteiprogramme seit 1861. Göttingen, 1964. 381—394. 1.

13 A. PS válságmenedzselésének megítéléséről lásd H. M. Bock: Die sanften Reformen der regierenden Sozialisten in Frankreich 1981—1986. In PVS—Literatur, 1986. 2. sz. 136—152. 1. Ph. G. Cerny—M. A. Schain (Eds.): Socialism, the State and Public Policy in France. London, 1985. M. Kesselmann—G. Groux (Eds.) Le mou- vement ouvrier 1968—1982. Paris, 1984. J. M. Becker (Hrsg.) Das franzözische Experiment. Linke Regierung in Frankreich 1981—1985. Berlin—Bonn, 1985.

14 Lásd W. Neumann—H. ZJlterwedde: Industriepolitik. Ein deutsch—franzözischer Vergleich. Opladen, 1986.

68