Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)

1990 / 1. szám - Kollár Nóra: Szociáldemokrácia: demokratikus szocializmus (Alkalmazás - modernizáció - tapasztalatok)

akkor erőteljesen hangsúlyozta, hogy annak reformok útján történő je­lentős átalakítására törekszik. Ezt a célt fogalmazta meg az SPD, már többször említett 1959-es Bad Godesberg-i programja is, amely az NSZK viszonyaira alkalmazva, rész­leteiben fejtette ki a demokratikus szocializmus koncepcióját12, s megala­pozott reményeket keltett arra nézve, hogy a párt előbb vagy utóbb kor­mányra kerül, a hatalomért versengő jelentős és figyelmen kívül nem hagyható politikai tényező marad. A 40—50-es évek útkeresése után a 60-as években jelentősen meg­erősödött SPD immár olyan országban működött, amely már az 50-es években a gazdasági növekedés gyors ütemével (gazdasági csoda) hívta fel magára a figyelmet. A gyors gazdasági növekedés a 70-es évek köze­péig folytatódott. A 70-es években a világ figyelme újból az NSZK-ra irányult. Nemcsak azért, mert az ország viszonylag rövid, 15—20 éves fejlődés eredményeként a tőkés világ egyik vezető gazdasági hatalmává vált, hanem azért is, mert az SPD — koalícióban az FDP-vel — mind külpolitikában (az úgynevezett keleti szerződések), mind belpolitikájában (a jóléti állam intézményrendszerének erősítésére irányuló gazdaságpoli­tikája) figyelemreméltó eredményeket ért el. Az SPD-nek 10 év alatt si­került elérnie, hogy beérjenek a máig is sok tekintetben előre mutató szociáldemokrata program eredményei. A Bad Godesberg-i program, illetve a demokratikus szocializmus máig ható elemei és értékei, amelyek a 70—80-as években is hatást gya­koroltak az SPD és a nyugat-európai szociáldemokrata és szocialista pár­tok politikai gyakorlatára, valójában elősegítették a kitűzött célok meg­valósítását? Milyen módosulásokra került sor azt követően, hogy a 70-es évek közepétől mélyreható változások kezdődtek azokban a működési fel­tételekben, amelyek között a demokratikus szocializmus koncepció sike­reket ért el, különösen a fejlett tőkés országban — Spanyolországban és Olaszországban — is. Milyen súlypontokat kiemelve vonható meg a szo­ciáldemokrata modernizálási szakasz (az 50-es évek közepétől a 70-es évek közepéig) mérlege? Milyenek a kilátásai és az esélyei annak, hogy a 90-es években vagy az ezredforduló kezdetéig egy nyugat-európai baloldali mo­dernizálási alternatíva godesbergi alapokból kiindulva sikereket ér el a konzervatív törekvésekkel szemben? A Bad Godesberg-i program máig ható elemei és éríékei A szocializmus etikai megalapozása a program szembetűnő, bár nem új vonása (már 1921-ben elkezdődött a görlitzi program elfogadásával). A demokratikus szocializmus új gazdasági és szociális rendre törekszik, 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom