Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)

1990 / 1. szám - Deák Péter: Jalta után? (A katonai tömbök válsága)

szágokban állomásozó szovjet csapatokra emiatt még igen sokáig szük­ség lehet. Az európai katonai tömbök, így a VSZ alapvetően nem egy ország másik ország részéről történő megtámadása ellen jöttek létre. A történe­lem által produkált és sokszor tagadott jelenségek, nevezetesen Kína— Vietnám, Görögország—Törökország, Szomália—Etiópia, Afganisztán, Ko­szovó és Albánia, Szerbia — Szlovénia konfliktusai és a nem régen még fennállt román elszigeteltség arra ösztönöznek minden független államot, hogy egy szövetségen belül is úgy szervezze meg saját nemzetbiztonsá­gát, hogy a feltételezhető veszélyek és fenyegetések valamennyiének ese­tére rendelkezzék lehetőségekkel, konvertálható kapacitásokkal. Ez az új szükséglet kétségkívül ismét lazítja a szűkén értelmezett tömbfegyelmet. E rendszabályok között vannak kül- és belpolitikai, katonai, jogi jellegű­ek egyaránt. Hazánk jelenlegi függetlenségét, biztonságát alapvetően két veszély­tényező fenyegetheti: 1.) az objektíve meglévő NATO arzenál, e tehetet­len, de aktivizálható erő, potenciális támadó kapacitás — mint katonai fenyegetés és 2.) hazánkhoz közel, keleten vagy nyugaton bármilyen vissza-, „túl-” vagy átrendeződés, mint politikai fenyegetés. Egy nemzetbiz­tonsági koncepciónak mindkét esetre, mint főveszélyre kell megállapítania az optimális nemzeti magatartást. Az első veszély a VSZ meglétét, a töb­bi új szövetségesek keresését, vagy a VSZ átszerveződését teszi szüksé­gessé — és így a függőség lazítását igényli. Ez paradox biztonsági hely­zetkép, ami természetesen csak ideiglenes és átmeneti lehet. A Varsói Szerződésen belüli újfajta érdektényezők (és még nem ér­dekazonosság) nem szerepelnek a szövetség alapokmányaiban, így az orszá­gok döntő többsége részéről várhatóan felerősödnek a VSZ átalakítását igénylő tendenciák. Elképzelhető valamilyen, főleg katonapolitikai állás­pont kialakulása a visszarendeződési veszély esetére, az összehangolt biz­tonsági lépéseket illetően. A legvalószínűbb azonban az, hogy a szövetség nem csupán megtagadja a Brezsnyev-doktrínát, hanem pozitív tiltásokat is megfogalmaz a belügyekbe való beavatkozás esetére. Katonai szempontból várható, hogy a belső stabilitás szempontjából elsőrendű gazdasági érdekek szükségessé, a mindjobban körvonalazódó új nemzetközi-politikai gondolkodás pedig lehetővé teszi egy teljesen új fegyverzetkorlátozási álláspont kialakítását a VSZ részéről. A kelet-eu­rópai politikai realitások, az enyhülés újabb fordulójának és a második hidegháború végének máltai kinyilvánítása már összehangolt, válaszokat is kedvezményező, de nem előíró egyoldalú lépéseket is indokolttá és le­hetővé tesz. Országainknak jelenleg azonosak az érdekei, hogy mielőbb 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom