Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)

1990 / 2. szám - Arday Lajos: Jugoszlávia háború utáni újjászületése és helyzete - ma

nek az útján. Felmerült a hadsereg átszervezésének gondolata is, kisebb létszámú, hivatásosokból álló zsoldoshadsereggé.

Az egyéni szabadságjogok biztosítása, az egyesülési-társulási szabadság és pluralizmus elvének elismerése felveti a többpártrendszer kérdését. Ez Jugoszláviában azért kényes ügy, mert a politikai pártok hagyományosan nemzeti-etnikai alapon szerveződtek, és joggal tartanak attól, hogy ez az ország további dezintegrálódásához vezethet.

A JKSZ azt vallja, hogy az alkotmány nem teszi lehetővé más pártok működését, maximálisan arra az engedményre hajlandó, hogy elnézi a már létrejött pártok és csoportosulások tevékenységét, de csak a Szocialista Szövetség keretein belül.

Ezt az álláspontot viszont az események már túlhaladták. Szlovéniában legalább 5, Horvátországban 4, Szerbiában 3 párt és mozgalom szerveződött eddig (1989 végéig).29

A december el ej én-közepén megtartott bosznia—hercegovinál és horvátországi JKSZ kongresszusokon állást foglaltak a párt megújítása, a többpártrendszer és az emberi jogok biztosítása mellett.30

Az 1989 márciusában elfogadott új szerbiai alkotmány egyértelműen Szerbia alárendeltségébe helyezte a két tartományt, a Vajdaságot és Koszovói különösen a belbiztonsági, védelmi, külügyi, oktatási és gazdaságitervezési területeket illetően. A szövetségi állami és pártvezetés hosszas viták után hozzájárult az alkotmánymódosításhoz, gyakorlatilag kiszolgáltatva a két tartományt Szerbiának. Ezt követően vezették be a rendkívüli állapotot Koszovóban és állították bíróság elé Azem Vllasit, a tartomány volt pártelnökét.

Napjainkban Jugoszlávia, más kelet- és közép-európai országhoz hasonlóan, súlyos gondokkal küszködik. Most szinte egyidőben kerülnek felszínre az évtizedeken át felgyülemlett gazdasági bajok, társadalmi feszültségek és nemzeti-nemzetiségi ellentétek. Ez utóbbiakat figyelembe véve hazánk számára is adódnak tanulságok, így egyetlen felelős magyar kormány vagy politikus sem tévesztheti szem elől, hogy egy bármilyen formát öltő délszláv államalakulatban Szerbia a legnagyobb, legnépesebb összetevő, s hogy a mai állapotoknak megfelelően a jugoszláviai magyarság több mint 90 %-a a Szerbia részét képező Vajdaságban él. Éppen ezért egy bármilyen formátumban élő Szerbiával való jó, sőt baráti kapcsolatok kiépítése és fenntartása fontos nemzeti érdekünk.

1 1,7 millió halottal (a népesség 11 %-a), 9 milliárd dolláros kárral Jugoszlávia a Szovjetunió és Lengyelország mögött a harmadik legtöbbet szenvedett ország volt, amelynek közlekedése szinte teljesen megbénult. Beck Béla: Jugoszlávia gazdasága. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1975. 21. 1.

2 Kohóművek: Zenica, Sisak, Trepca. Fémfeldolgozó és szerszámgépgyárak: Lito155