Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)

1990 / 2. szám - Arday Lajos: Jugoszlávia háború utáni újjászületése és helyzete - ma

válság ekkor még nem mélyült el, így a Tito közreműködésével kimunkált többlépcsős testületi vezetés biztosítani tudta a békés átmenetet a halála utáni korszakba, s ez önmagában véve is eredmény, hiszen akkor csupán spekulációk szintjén merült fel az ország széthullásának lehetősége.

Az első komoly kihívást az 1981 márciusában kirobbant albán nemzeti mozgalom jelentette, amelyet azóta sem sikerült elfojtani, még a rendkívüli állapot bevezetése és a volt vezetők pei'befogása útján sem. A koszovói, és általában az albán kérdésnek bonyolult történelmi, emocionális háttere van. Ezúttal viszont csak egyetlen, ám döntő tényezőt emelünk itt ki: a demográfiait, amelynek meghatározó szerepe van a jugoszláviai albánlakta területek gazdasági elmaradottságában. 1948—81 között a 75—80 százalékban albánlakta Koszovó lakossága több mint kétszeresére nőtt, 1971-ben az albánok természetes szaporulata 29 ezrelék volt, szemben az országos 8,8 ezrelékkel és a magyarok — 1,6 ezrelékével. Ma a Szerb SZK-ban születő minden második kisgyerek albán, s a bevonuló újoncok fele is albán nemzetiségű. Ugyanabban az évben a munkanélküliek aránya Koszovóban 27,3 %-os volt. (A Vajdaságban 12,4 Szlovéniában 1,3 %).15

1966, de különösen 1974 után Koszovóban a helyi albán vezetés kezébe került a tényleges hatalom. Vitatható — és eltérő nemzeti szempontokból vitatják is — hogy a legcélszerűbb beruházás volt-e egy magas, esetenként világszínvonalú oktatási-művelődési és egészségügyi intézményrendszert kiépíteni (a modern pristinai egyetem a harmadik legnagyobb az országban), amely albán nyelven képezte ki a túlnyomó- részt humán értelmiség tömegét, akik sem szűkebb hazájukban, sem Jugoszlávia más területein nem tudtak elhelyezkedni, és erjesztő hatással voltak a nagyrészt fiatalokból álló albán társadalomra. A jugoszláviai albánok csaknem valamennyien mohamedánok, így a nemzeti-nyelvi akadályokhoz egy még áthághatatlanabb, a fundamentalizmussal új erőre kapott iszlám hit- és magatartás-szabályrendszer is járul, amely a keresztény tanításoknál összehasonlíthatatlanul szigorúbban határozza meg az életvitelt és a cselekedeteket. Bármennyire is írracionális, mégis szerepet játszott a szomszédos anyaország Albánia, keményen sztálinista, de egyenlőséget megvalósító politkiája: igaz, hogy ott senki sem jár Merce- desen, de nincs munkanélküli vagy éhező sem.

A Pristinában kirobbant és azóta meg-megújuló tüntetéseket és sztrájkokat a hivatalos jugoszláv értékelés ellenforradalminak, nacionalistának és irredentának minősíti.16 Követelésük lényege: csatolják Ko- szovóhoz a környező országrészek, elsősorban Délnyugat-Szerbia és Macedónia (Tetovo) albánlakta vidékeit, s az így létrejövő „etnikailag

150