Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - Kádár Béla: A Közép-Európa-fogalom újjászületésének gazdasági értelméről
egyötödös aránya, illetve az EFTA-tagság további néhány százalékos súlya olyan helyzetet teremthet, hogy Magyarország külső orientációja kiegyensúlyozottabb lehet, s nem függ majd egyoldalúan a Közösségtől, illetve annak vezető hatalmától. Végül, de korántsem utoljára! A világtörténelemben jól ismert az egyes térségekben élő etnikai kisebbségek fejlődést ösztönző s különösen nemzetek, kultúrák közötti hídverő szerepe. Európa jelenlegi politikai térképén a magyarság a legnagyobb kisebbség. .A gazdasági korlátoktól nagymértékben mentesített Közép-Európában s különösen Kárpát-Euró- pában természetszerűen domborodhat ki a magyarság gazdasági szerepe. Az első világháború történelmi traumájának következményeit eltüntetni ma már nem lehet, de a közép-európai gazdasági együttműködés elmélyítése, az emberek és termelési tényezők szabad mozgása, ha megkésve is, de már egy remélt összeurópai, határ nélküli rendszer kialakulása előtt elősegítheti a történelmi balsors mielőbbi enyhítését. Volt egyszer egy Közép-Európa. Ma nincs, de feltámasztható. E feltámadás a térség országainak objektív érdeke. A javuló biztonsági helyzet nyomán felszabaduló katonai ráfordítások gyorsított átcsoportosítása az európai gazdasági biztonságot javító közép-európai együttműködés felé, megteremtheti e folyamat felgyorsításának forrásait is. A valósághoz persze az is hozzátartozik, hogy szubjektíve ma még gyermekcipőben jár az a felismerés, hogy Közép-Európa nemzeteinek önrendelkezése ma európai, sőt nemzetközi tét. Ebből a szempontból hozhat gyors eredményeket a közép-európai intellektuális gazdasági és politikai felismerések és törekvések ötvözése Európa századunkban meggyötört arculatának újjáalakításában. 1989. október 1 OECD Economic Outlook, 1989. június alapján. 2 Economic Survey of Europe, 1989. N. Y. 64—82. 1. 3 E folyamat előrejelzését lásd Kádár Béla: Gazdasági-műszaki fejlődés és globál- stratégiák a nyolcvanas években. Külpolitika, 1981. 4. sz. 36—64. 1. 25
