Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 2. szám - Horváth Gyula - Réti Tamás: Csehszlovákia 1945-1989
verenitásukat igen, létezésüket nem vesztették el. A február utáni politikai tisztogatások 250—280 ezer főt érintettek. A május végén megtartott parlamenti választásokon a Nemzeti Frontba tömörült pártok és szervezetek közös listán a szavazatok csaknem 90 százalékát szerezték meg. Az új kormány a társadalmi fejlődés célját a szocializmus felépítésében jelölte meg. A választásokat követően Benes lemondott8, helyére Klement Gottwaldot, miniszterelnöknek Antonin Zapotockyt nevezték ki. A hatalmi fordulatot teljessé tette június 27-én a CSKP és a baloldali szociáldemokraták egyesítése. Egyéni átjelentkezéssel a szociáldemokraták egyharmada lépett át. Figyelemreméltó, hogy nem változtatták meg a kommunista párt nevét. A februári események után a polgári pártokba csak a Nemzeti Front akcióbizottságai által ellenőrzött személyek léphettek be.!l A proletárdiktatúra politikai rendszerének bevezetését még nem jelentette a februári fordulat. Az államapparátus egy ideig még a CSKP apparátusától viszonylag függetlenül működött. A Kominform 1948. júniusi határozata, amely tagadta a szocializmushoz vezető külön utak létezését, a tisztogatások radikalizálódásához vezetett.10 A proletárdiktatúra hatalmi rendszerének kiépítése a politikaigazdasági apparátus lecserélésével, a CSKP tagságának 1948 októberére 2,7 millió főre való felduzzasztásával, később radikális leépítésével jár együtt. A gazdaságban a súlyosbodó problémák — nagy költségvetési deficit, gyorsuló infláció, romló külgazdasági pozíció — megoldására politikai jellegű döntések születtek. A kétéves terv után, amely a helyreállítást viszonylag sikeresen oldotta meg, hozzákezdtek az első ötéves terv megvalósításához (1949—1953). A terv első változata a népgazdasági ágak arányos fejlesztésére, a nemzeti adottságok figyelembe vételére törekedett. Az iparban a hangsúly az extenzív fejlesztéssel szemben a modernizáción volt. A mezőgazdaságban a kisüzemi gazdálkodást akarták fenntartani oly módon, hogy az ellátás és a felvásárlás szövetkezeti keretek között történjen. A fő versenytárs, Németország kiszorulásával a csehszlovák ipar előtt Kelet-Közép-Európában széles körű piaci lehetőségek nyíltak. A kommunista hatalomátvétel azonban véget vetett a kétéves tervben alkalmazott piaci mechanizmusoknak. A Szovjetunióból érkező politikai hatások, a kialakuló hidegháborús nemzetközi helyzet alapvetően átalakították a koalíciós időszakban született tervet. Kétszer, 1950 és 1951 februárjában emelték fel a nehézipar tervszámait. A csehszlovák nehézipar kiemelkedő szerepet kapott a KGST-országok iparosítási és felfegyverzési folyamatában. A tervidőszak alatt a katonai és a belügyi szektor az erőforrások elosztásában abszolút elsőbbséget élvezett, miköz81
