Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 2. szám - Mizsei Kálmán: A sztálini kommunizmustól a Szolidaritás vezette nagykoalícióig
MIZSEI KÁLMÁN A sztálini kommunizmustól a Szolidaritás vezette nagykoalícióig (Lengyelország politikatörténete a második világháborútól napjainkig)* A sztálini politikai rendszer alapvető jellemzőivel e dolgozatban nem foglalkozunk. A nyugati totalitárianizmus-elemzésekhez ugyanis a magyar — és általában a kelet-európai — politológia eddig nem sok újat tudott hozzátenni. így ezúttal az elemzésben inkább a lengyel sztálinizmus általánostól eltérő jegyeire helyezzük a hangsúlyt. A sztálini rendszer születése Az első és döntő tényező, amelyet figyelembe kell vennünk — és amelynek jelentőségét szem előtt tartjuk — Lengyelország geopolitikai helyzete. A sztálini Szovjetunió számára a háború utáni Európa két alapvető problémája közül az egyik a német kérdés volt. Sztálin egyik fő törekvése arra irányult, hogy Németország a jövőben ne legyen képes megtámadni a Szovjetuniót. így — Magyarországgal ellentétben — Sztálin háború utáni stratégiájában fel sem ötlött az ország semlegesítése. A szovjet vezető számára az egyetlen elfogadható cél a teljes mértékben befolyása alatt álló, újjáalakított kommunista pártnak a hatalomba helyezése volt. A korabeli Szovjetunió másik alapvető európai törekvése saját érdekszférájának maximális kiterjesztésére irányult. Lengyelország kulcs- fontosságú szerepéről tanúskodott az is, hogy az országhatár módosítása ebben az esetben volt a legnagyobb méretű. * A tanulmány javarészt a Magyarságkutató Intézet megbízásából 1987-ben írt nagyobb terjedelmű politikatörténeti munkám eredményeire épül. Ez utóbbi kevés változtatással megjelent a Medvetánc 1987. 2. és 3—4. számában (Mizsei, 1987. a. 1987. b.). E tanulmány természetesen megkísérli az elmúlt év viharos fejleményeinek feldolgozását is. 55