Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 2. szám - Póti László: A "szocializmus egy országban" koncepciójától a "sok ország lesz a Szovjetunióból" valósága felé-Szovjetunió (1953-1989)
nak ez a lehetősége hozta létre a békeidők szabályos „hadifogolycseréiét”, amikor belső ellenzékieket cseréltek kémekre vagy a kommunista mozgalom személyiségeire. Így került ki Bukovszkij neves szovjet ellenzéki Nyugatra, cserébe Luis Corvalánért, a Chilei Kommunista Párt főtitkáráért. A 70-es évek volt az az évtized, amikor a „mindent az emberért” jelszava a gyakorlatban a nomenklatúrára és annak vezetőjére, Brezsnyevre szűkült le. Másfél évtizeddel hatalomra kerülése után Brezsnyev birtokolta valamennyi kulcspozíciót, kivéve a miniszterelnöki tisztet: ő volt a főtitkár, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, a honvédelmi bizottság és a fegyveres erők első számú vezetője. 1979-ben Brezsnyev a Szovjetunió marsallja lett, s uniformisát 60 kitüntetés díszítette, (több, mint Zsukov tábornokét). „Megírta” háromkötetes életrajzát, (ezért) irodalmi díjat kapott, amelyben majdnemhogy a II. világháború döntő ütközeteként állította be azt a csatát, ahol politikai tisztként vett részt századosi rangban. Az UNESCO kimutatása szerint Brezsnyev 1981-re műveinek idegen nyelvre történő fordításai számát tekintve az ötödik volt a világon, megelőzve Shakespearet is. Az 1973-as párttagkönyvcsere alkalmával Brezsnyev kapta a kettes számú tagkönyvet, Lenin után. Tevékenységének máig ható alkotása az 1936-os sztálinit felváltó „brezsnyevi alkotmány” lett. Az 1977-ben elfogadott alaptörvény kimondja, hogy a „Szovjetunióban felépült a fejlett szocialista társadalom. . . a szovjet állam legfőbb célja az osztály nélküli kommunista társadalom felépítése”.9 Az előző alkotmányhoz képest a brezsnyevi foglalta először tételesen magába a kommunista párt megkülönböztetett helyét a társadalomban: „A szovjet társadalom vezető és irányító ereje, politikai rendszerének, az állami és a társadalmi szervezeteknek magva a Szovjetunió Kommunista Pártja. .. Az SZKP a népért van és a népet szolgálja. A marxista—leninista tanítással felfegyverkezett kommunista párt jelöli ki a társadalom fejlődésének fő perspektíváját, a Szovjetunió bel- és külpolitikai irányvonalát, irányítja a szovjet nép hatalmas alkotó tevékenységét, tervszerű, tudományosan megalapozott jelleget ad a kommunizmus győzelméért vívott harcának.”10 Brezsnyev az alkotmány tervezetét előterjesztő beszédében, a szocialista számmisztika bűvöletében, az alaptörvényt legitimálandó bejelentette, hogy 140 millióan (azaz a felnőtt lakosság több, mint négyötöde) vettek részt a tervezet „össznépi vitájában”. A vitákon elhangzott mintegy 400 ezer (?) módosító javaslat értékelésekor pedig a realizmus látszatát akarta kelteni, amikor elutasított olyan sürgetéseket, mint például hogy nyilvánítsák ki: létrejött a szovjet nemzet. Ilyen módon maradt a régi formula: „az emberek történelmileg kialakult új közössége a szovjet nép”. Az alkotmányban végrehajtott változások jellegét 27
