Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - Kádár Béla: A Közép-Európa-fogalom újjászületésének gazdasági értelméről
segítheti a fejlesztéspolitikák és egyes struktúraátalakító jellegű fejlesztési projektumok (infrastruktúra, környezetvédelem, járműipar, telekommunikációs ipar, féltermékgyártás stb.) összehangolása. A szűk belső piaccal rendelkező közép-európai kis országok esélyei eleve korlátozottak .a kiterjedt méreteket, piacokat, erőforrásokat igénylő korszerű tevékenységek hatékony kifejlesztéséhez és működtetéséhez. Tetézi e gondokat a közép-európai országok gazdaságpolitikai mozgásterét beszűkítő eladósodás. Az adósságszolgálat a kilencvenes években jelentős jövedelmeket von ki a közép-európai országok belgazdaságából, s tovább szűkíti a belső piacot. A szubregionális fejlesztéspolitikai együttműködés így piactá- •gító, tőkeszerző, hatékonyságnövelő és integráló hatású. A Közép-Európa-fogalom tudományos értelmezhetőségének s gyakorlati megvalósíthatóságának határai természetesen nem esnek egybe. A pragmatikus megközelítések ezért általában óvakodnak a fogalom túlozott földrajzi kiterjesztésétől, s hangsúlyozzák a jelenlegi és középtávon ^elképzelhető realitások fogalommeghatározó szerepét. Ma már viszonylag érettebbek a gazdasági környezet minőségi és a reálgazdasági kötődései alapján az Ausztria—Magyarország és Jugoszlávia közötti szorosabb szubregionális együttműködés előfeltételei. Csehszlovákia a reformfolyamat beindítása, illetve a gazdaságkörnyezet radikálisabb átalakítási szakaszának lezárása után a reálfolyamatokban kialakult kötődések alapján egy előreláthatóan középtávú időszakaszt felölelő eltolódással válhatna a közép-európai együttműködés belső övezetének, keményebb magjának részévé. A lazább szerkezetű közép-európai szabadkereskedelmi övezet ugyanakkor erős szelektivitással, eltérő együttműködési intenzitással alakíthat ki differenciált kapcsolatokat az érdekelt országokkal a kibővített EFTA keretében vagy azzal párhuzamosan. Érdekviszonyok és mozgási irányok A világpolitika mellékszereplőinek, a világgazdaság kisebb egységeinek mozgásait emberemlékezet óta befolyásolják a nemzetközi kapcsolatrendszer hatalmi tényezőinek érdekviszonyai. Milyen érdekviszonyok is rajzolódnak ki a Közép-Európa-fogalom esetleges megtestesülése körül? A globálstratégiák szintjén, a szovjet—amerikai kapcsolatok jelenlegi szakaszában alapvető nagyhatalmi érdekek fűződnek a nemzetközi enyhüléshez, a sztálini örökség lehető legkisebb feszültség melletti felszámolásához, a katonai szférában felhasznált erőforrások nemzetközi civil társadalmat szolgáló átcsoportosításához. A katonai ugródeszkát nem jelentő közép-európai „cordon sanitaire” mindkét világhatalom számára megnyugtató biztonsági megoldás. Bár nem tagadható, hogy a világ min19
