Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)

1990 / 1. szám - Kádár Béla: A Közép-Európa-fogalom újjászületésének gazdasági értelméről

segítheti a fejlesztéspolitikák és egyes struktúraátalakító jellegű fejlesz­tési projektumok (infrastruktúra, környezetvédelem, járműipar, tele­kommunikációs ipar, féltermékgyártás stb.) összehangolása. A szűk belső piaccal rendelkező közép-európai kis országok esélyei eleve korlátozottak .a kiterjedt méreteket, piacokat, erőforrásokat igénylő korszerű tevékeny­ségek hatékony kifejlesztéséhez és működtetéséhez. Tetézi e gondokat a közép-európai országok gazdaságpolitikai mozgásterét beszűkítő eladóso­dás. Az adósságszolgálat a kilencvenes években jelentős jövedelmeket von ki a közép-európai országok belgazdaságából, s tovább szűkíti a bel­ső piacot. A szubregionális fejlesztéspolitikai együttműködés így piactá- •gító, tőkeszerző, hatékonyságnövelő és integráló hatású. A Közép-Európa-fogalom tudományos értelmezhetőségének s gya­korlati megvalósíthatóságának határai természetesen nem esnek egybe. A pragmatikus megközelítések ezért általában óvakodnak a fogalom túl­ozott földrajzi kiterjesztésétől, s hangsúlyozzák a jelenlegi és középtávon ^elképzelhető realitások fogalommeghatározó szerepét. Ma már viszonylag érettebbek a gazdasági környezet minőségi és a reálgazdasági kötődései alapján az Ausztria—Magyarország és Jugoszlá­via közötti szorosabb szubregionális együttműködés előfeltételei. Cseh­szlovákia a reformfolyamat beindítása, illetve a gazdaságkörnyezet radi­kálisabb átalakítási szakaszának lezárása után a reálfolyamatokban kiala­kult kötődések alapján egy előreláthatóan középtávú időszakaszt felölelő eltolódással válhatna a közép-európai együttműködés belső övezetének, keményebb magjának részévé. A lazább szerkezetű közép-európai szabad­kereskedelmi övezet ugyanakkor erős szelektivitással, eltérő együttműkö­dési intenzitással alakíthat ki differenciált kapcsolatokat az érdekelt or­szágokkal a kibővített EFTA keretében vagy azzal párhuzamosan. Érdekviszonyok és mozgási irányok A világpolitika mellékszereplőinek, a világgazdaság kisebb egységeinek mozgásait emberemlékezet óta befolyásolják a nemzetközi kapcsolatrend­szer hatalmi tényezőinek érdekviszonyai. Milyen érdekviszonyok is raj­zolódnak ki a Közép-Európa-fogalom esetleges megtestesülése körül? A globálstratégiák szintjén, a szovjet—amerikai kapcsolatok jelenle­gi szakaszában alapvető nagyhatalmi érdekek fűződnek a nemzetközi enyhüléshez, a sztálini örökség lehető legkisebb feszültség melletti fel­számolásához, a katonai szférában felhasznált erőforrások nemzetközi ci­vil társadalmat szolgáló átcsoportosításához. A katonai ugródeszkát nem jelentő közép-európai „cordon sanitaire” mindkét világhatalom számára megnyugtató biztonsági megoldás. Bár nem tagadható, hogy a világ min­19

Next

/
Oldalképek
Tartalom