Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 2. szám - Nagy Miklós - Póti László: Demokrácia és reform Európa keleti felében
1990. március és június között választásokat rendeztek az NDK-ban, Magyarországon, Romániában, Csehszlovákiában és Bulgáriában. A hatalom korábbi ellenzéke mindenütt jó esélyekkel indult a kormányzati pozíciók, a parlamenti képviselői helyek megszerzéséért a választási küzdelembe. Az ún. „történelmi” pártok több mint négy évtized után újra kezdték tevékenységüket. A Charta 77, a KOR s a többi ellenzéki fórum újy liberális vagy keresztény-nemzeti áramlatokat tömörítő politikai pártokat hoztak létre. Az ún. társutas pártok (NDK, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Bulgária) újra önállósultak. A kommunista pártok — esetleg pártszakadás után — szocialista-szociáldemokrata pártokká alakultak — alakulnak át. A politikai élet széttöredezése — 30-80 párt jelent meg mindegyik országban — a választási folyamat többszörös szűrője miatt nem igazi veszély; négy-öt pártnak van esélye mindegyik országban parlamenti szerep betöltésére. A szocialista vagy baloldali eszméket hirdető pártok megosztottak és háttérbe szorulnak. A közeljövőben — legjobb esetben — a közép- és délkelet-európai országok demokratikus jogállamokká válhatnak, a klasszikus európai politikai áramlatok — szociáldemokraták, liberálisok, kereszténydemokraták — versenghetnek a parlamenti váltógazdálkodás szabályai szerint a kormányzati hatalomért. Az átmenet a demokráciába együtt jár gazdasági válsággal, az etnikai és államközi, társadalmi konfliktusok felszínre kerülésével. A nagyhatalmak együttműködése, az egységes Európa kialakulása elengedhetetlen feltétele a közép- és délkelet-európai országok demokratikus jogállamai kialakulásának. * X * A kelet-európai régió demokratikus hagyományainak, politikai és gazdasági reformpróbálkozásainak folyóiratunkban közölt tanulmányai egy- másfél évtizedes, különböző intézményekben folyó kutatómunka eredményeire támaszkodnak. A Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok tanszékén Juhász Gyula, Jeszenszky Géza, Fülöp Mihály, Avar György, Diószegi László, több mint egy évtizede tantárgyként oktatja a IV-V. éves hallgatóknak Kelet-Európa XIX-XX. századi politikatörténetét. Juhász Gyula akadémikus vezetésével alapvető politika-, gazdaság-, társadalom-, és kultúrtörténeti tanulmányok készültek a Tudománypolitikai Bizottság támogatásával egy átfogó, nagyszabású tankönyvként és monográfiaként egyaránt használható kézikönyv előmunkálataiként. Kutatócsoportunk az országtanulmányokon kívül az előzményekre támaszkodva és azokat továbbfejlesztve a kelet-európai demokrácia és reform politikai és társadalmi eredőit vizsgálta: az 1945—1947-es 17
