Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 2. szám - Nagy Miklós - Póti László: Demokrácia és reform Európa keleti felében
háború után: az 1940. szeptember 7-i craiovai román—bolgár egyezményt érvényesnek tekintve megtarthatta Dél-Dobrudzsát. De nem jártak jobban a Szovjetunióval szövetséges országok sem: Lengyelország a Szovjetuniónak átengedett területek fejében ugyan kárpótlást kapott német területekből, de Csehszlovákia — a másik győztes — 1945 júniusában kénytelen volt átengedni Kárpátalját a Szovjetuniónak. így jött létre a közös magyar—szovjet határ. A legyőzőitek haderejének létszámát korlátozták, Romániában és Magyarországon az ausztriai szovjet zónával való összeköttetés biztosítására szovjet csapatok állomásoztak; mindkét ország 300—300 millió dollár jóvátételt fizetett. Lengyelországból és Csehszlovákiából, valamint Magyarországról németeket, Csehszlovákiából magyarokat telepítettek ki. A háború utáni demokratikus újraindulás földcsuszamlásszerű megrázkódtatásokkal, Európa-méretű népvándorlással társult. A közép- és délkelet-európai demokratikus rendszerek az antifasiszta nagyhatalmak szándékainak megfelelően jöttek létre, születésükben döntő szerepe a Szovjetuniónak volt, ami következett abból a tényből, hogy — Jugoszlávia kivételével — ezek az országok nem saját magukat szabadították fel. Sztálin 1945 decemberében Magyarországról tárgyalva például kijelentette Byrnes amerikai külggyminiszternek, hogy, „a Szovjetunió itt azt tehetett volna amit akart”'*, a választásokon mégsem a kommunista párt, hanem egy másik párt győzedelmeskedett. Ez a megállapítás az egész térségre érvényesnek bizonyult. A szovjet miniszterelnök felfogása szerint tehát, a háromhatalmi szövetség fenntartása kedvéért a demokratikus többpártrendszerek és a szabad választások elfogadásával a Szovjetunió önmérsékletet tanúsított, hiszen megtehette volna, hogy minden átmenet nélkül Kelet-Európa országainak felszabadításával, megszállásával egyidő- ben azonnal szovjet rendszert vezet be. A háborús szövetség 1947 tvaszáig a német békeszerződés tárgyalásain végleg felbomlott, és ezzel a szovjet politikát Kelet-Európábán mérséklő-korlátozó szempontok megszűntek. A következmények jól ismertek: a Truman-doktrína, a Marchall-terv meghirdetése után megalakult a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája. Magyarországon és Csehszlovákiában 1948-ban vetettek véget a demokratikus rendszernek, azt követően Kelet-Európa elindult a szovjet típusú rendszer bevezetésének útján, és — Jugoszlávia kivételével — valamennyi állam a szovjet szövetségi rendszer része lett. A Hruscsov-korszak: az „olvadástól” a rendszer megújítási kísérletének bukásáig Sztálin halálát (1953. március 5.) követően utódai közül senki sem akarta, 6
