Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)

1989 / 1. szám - Rathmanné Tury Mária: Ausztria-Kisállami külpolitikai stratégia, lehetőségek és változatok

europa fogalom a találó. Ausztriának Magyarország és Jugoszlávia irányában megélénkülő kapcsolatai, amelyek az utóbbi években váltak láthatóvá, Ausztriában is felkeltették az érdeklődést Közép-Európának e része iránt. Ha ma valaki Bécsben Közép-Európáról beszél, az gyakorlatilag a Duna-térséget érti ezen, s nem azt a nehezen meghatározható területet, amely a két katonai tömb határai mentén húzódik északtól délig.”43

Az osztrák regionális politikai elképzeléseknek az összeurópai folyamatokban való helyére Kiss J. László mutat rá az Európa európaizálódá- sát elemző tanulmányában: „A közép-európai elképzeléseknek van egy terjedelmileg szűkebb szubregionális (Zentraleuropa) változata, amely a társadalmi—politikai és katonai realitások elismerése alapján a semleges Ausztria, az el nem kötelezett Jugoszlávia, valamint az VSZ-tag Magyar- ország és Csehszlovákia laza, pragmatikus együttműködésére s ennek továbbfejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ez az elképzelés az együttműködésnek ezt a mintáját nem terheli a német—német problémával, jóllehet a két német állam gazdasági és műszaki-tudományos súlyától Kelet- Európában aligha lehet eltekinteni.. . A »közép-európaiasításnak« ez a változata a kezdeményező ország, a tömbök szétválási pontjain elhelyezkedő, semleges Ausztria sajátos külpolitikai szerepkeresésének is felfogható.”44

Mindenesetre a változásokra való rugalmasabb reagálás, a túlideolo- gizált pozíciókból való kikerülés, az összeurópai folyamatokban való kis- állami részvétel új típusú és hasznos gyakorlati tapasztalatai, a regionális kapcsolatépítés újabb dimenziói a pragmatikus politikai gyakorlat eredményeként megjelentek az osztrák külpolitikában, s ez valószínűsítheti, hogy a külpolitikai gyakorlat tartós elemei lesznek. 1

1 Lásd erről Helmut Kramer: Aspekte der österreichischen Aussenpolitik (1970— 1895). In Der österreichische Weg 1970—1985. (Hg. E. Fröschl, H. Zoitl). Europaverlag, Wien, München, 1986.; Peter Jankowitsch: Aussenpolitik in einem kalten Klima. Zukunft, 1984. 9. sz.

2 Willibald Pahr: Was hat uns die Entspannung gebracht? Vortag von Bundesminister für Auswärtige Angelegenheiten vor dem Donaueropäischen Institut in Wien am 20. Jänner 1981. Bundesministerium für Auswärtige Angelegenheiten, 1981.

3 A kisállamiság problémáját, a kis államok külpolitikai lehetőségeit és esélyeit közel egyidőben vetette fel — nemcsak politikailag, hanem elméletileg is — Ausztriában Peter Jankowitsch és Magyarországon Szűrös Mátyás. Az önálló arculatú markáns magyar külpolitika kialakulásában Szűrös Mátyás az 1983—1984-es időszakot tekinti vízválasztónak, s a nemzeti érdekeknek megfelelő külpolitika kialakításában fontos aspektusnak nevezi, hogy „tisztázni kellett a kisállamiság szerepkörét, a kisországi lét előnyeinek kihasználását... A kis ország a lehetőségeit ki is tudja tágítani, úgy mint például Finnország, Ausztria, Svédország, Magyorország: is tette.” Szűrös Mátyás: Hazánk és Európa. Beszéd a Külügyminisztérium pártaktíva értekezletén. 1987. május 7. Kossuth Könyvkiadó, 1987. 105. 1.

64