Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)

1989 / 1. szám - Kollár Nóra - Ruff Mihály: Új szakasz a helsinki folyamatban? (A NSZEP és az SPD közös dokumentumáról)

szernyitó párbeszéd” mindkét fél közös érdeke, sőt, bizonyos területeken — gazdaság, leszerelés stb. — a másik fél érdekeltsége még jelentősebb. A belpolitikai kockázat — megítélésünk szerint — nagyobb az SPD szempontjából, hiszen az NSZK is erőteljesen belpolitika-orientált ország, a párt hangoztatott célja, hogy ismét kormánypárt legyen, így azután — érthetően — nem közömbös számára, hogyan alakulnak kapcsolatai a többi párttal, az ifjú szociáldemokratákkal, ami lényeges hatást gyakorol az országon belüli helyzetére és lehetőségeire.

Mindemellett azonban az esélyek és a kockázatok kölcsönhatásában — úgy tűnik — az esélyeknek nagyobb a súlya és a jelentősége, mint a kockázatoknak. Ezt a megállapítást maga a dokumentum létrejötte és a benne tükröződő célok és elképzelések is alátámasztják.

Az NSZEP oldaláról az esélyeket tekintve az egybeesés meglehetősen nagy, valószínű azonban, hogy van egy olyan terület, hol az NSZEP számára a dokumentum jelentősége nagyobb, mint az SPD számára. Ezt a területet a dokumentumból kirajzolódó reformkép jelenti, amely az NDK-ban meglehetősen új. A reformképesség hangsúlyozása és várhatóan a reformfolyamatok kibontakozása nyilvánvalóan nem előzmények nélkül való. A közös dokumentum tanúsága szerint az NSZEP tudományos-politikai köreiben az utóbbi években — a szerzők tapasztalatai szerint az elmúlt tíz évben — sok új, konstruktív elgondolás született, amelyek korábban nem kerültek a párt keretein kívülre, az okmány azonban megnyitotta előttük az utat. Ennek a ténynek nemcsak a rendszerek közötti párbeszéd szempontjából van jelentősége, hanem minden bizonnyal az egymással folyó véleménycserékben és vitákban is.

Nem kétséges, hogy az NSZEP és az SPD közös dokumentuma a mai realitások felmérésének és a belőlük levont következtetések kapcsán született kompromisszumok eredménye, azok minden pozitívumával és nehézségével együtt. A párbeszédnek és az együttműködésnek a közös okmányban körvonalazott területei, útjai, módszerei egy hosszútávú folyamatban valósíthatók meg, amelynek során nem zárhatók ki sem az eredmények, sem a kudarcok, sem a feszültségek, sem pedig a konfliktusok. Megfelelő kölcsönös türelem, tolerancia, vitakultúra és jószándék esetén a közös dokmuentumban foglaltak eredményeként is valóra válhat az új szakasz a helsinki folyamatban, amely megteremtheti azokat a feltételeket, amelyek esetén a kívánt fordulat a nemzetközi kapcsolatokban is megvalósul. 1

1 Der Streit der Ideologien und die geimeinsame Sicherheit. Neues Deutschland, 1987. augusztus 28.

2 Mihail Gorbacsov: Átalakítás és új gondolkodás. Kossuth Könyvkiadó — Pallas Lap- és Könyvkiadó, 1987. 199. 1.

87