Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 5. szám - KITEKINTÉS - Habsburg Ottó: Magyarország a világpolitikában
A Morva Kiegyezés alapelvei ma is érvényesek. A megboldogult Gaston Eyskens, Belgium volt miniszterelnöke mondta nekem, hogy csak azért sikerült neki a nemzetiségi kérdést Belgiumban jó útra terelni, mert átvette a Mährischer Ausgleich alapgondolatait. Ha a nemzetiségi kérdéseket hangsúlyozom, ezt nemcsak azért teszem, mert Nyugaton és Keleten ennek mindinkább van aktualitása. Megállapíthatjuk, hogy Magyar- ország ma a nemzetiségi kérdésekben példaadó a többi, a Varsói Szerződéshez tartozó államok között. Magyarország joggal lehet büszke arra, hogy németajkú polgárai egyúttal jó magyar hazafiak lehetnek és mégis önérzetes németek maradhatnak. Tény az, hogy németek alig hagyják el Magyarországot, míg máshonnan, mint például Lengyelországból, Romániából vagy a Szovjetunióból menekülnek a Szövetségi Köztársaságba. Ezt a tényt nyomatékosabban kellene propagálni külföldön. Ezért volt jó, hogy az Európai Parlamentet meglátogató első magyar delegáció tagjaként jelen volt egy képviselő is, aki a Magyarországon élő kevésszámú román kisebbség szószólója. Az Egyesült Európa az Európai Közösség továbbfejlődése lesz. Más út nincs. Ezért Magyarország érdeke, hogy minél előbb a legjobb viszonyt építse ki az Európai Közösséggel. A magyar politika célja csak a teljesjogú tagság lehet! Ez nem megy egyik napról a másikra. Ezért hosszú távú politikát kell folytatni. A dolgok mai állása szerint, első lépésnek kínálkozik Magyarország tagsága az Európa Tanácsban, ha lehet minél előbb, az első valóban szabad és pluralista választás után. Ha ez a választás igazán demokratikus lesz, ha tehát minden pártnak egyenlő esélyt adnak, ami ma még nem biztosított, akkor Magyarországról, mint jogállamról jogosan lehet beszélni, és ezen az alapon a tagságot az Európa Tanácsba kérni. Egy másik lépés ugyanabban az irányban Magyarország és az EFTA közötti viszony kiépítése lenne. Természetesen lesznek nehézségek a KGST-tagság miatt. A dinamikus változás azonban ezen a téren is új utakat fog nyitni. Ebből kiindulva - Európa Tanács és EFTA - lehetne azután tárgyalni arról, hogyan oldható meg Magyarország csatlakozása az Európai Közösséghez. Nem indokolt az a félelem, hogy ez a lépés NATO-tagságot jelentene. A realista orosz politika már régen tudja, hogy a NATO és az Európai Közösség két egymástól teljesen független közeg. Ha ebben a távlatban tekintünk a magyar fejlődésre és ha szem előtt tartjuk a nagy haladást, akkor minden nehézség ellenére elmondhatjuk, hogy Magyarország számára közeledik egy történelmi fordulópont. Budapest egy Egyesült Európában fontos szerepet tölthet be. Törvényszerű, hogy ma megint emlékezünk a nagy Széchenyire, aki azt választotta mottójának, hogy „Magyarország nem volt, hanem lesz". Igaza volt. 83