Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 5. szám - Vágvölgyi B. András: Kommentátorok a FIDESZ programjának külpolitikai fejezetéhez
Magyarság-kisebbségek-menekültek Magyar az, aki magyarnak vallja magát. A FIDESZ, mint az emberi jogok alapján álló szervezet, a határokon kívüli magyarság problémáinak megoldását egy emberi és polgári jogi alapozású kisebbségvédő politikában látja. Mivel a FIDESZ diszkrimináció-mentes, toleráns politizálást hirdet, úgy gondoljuk, hogy ahhoz, hogy a Magyar Köztársaság különböző nemzetközi fórumokon hitellel szólalhasson meg a környező országok magyar kisebbségeit érintő diszkrimináció miatt, ezért az itthoni kisebbségi politika rendbetétele alapfeltétele az új magyar külpolitikának. A hazai nemzeti, vallási, etnikai kisebbségek védelmét, a pozitív diszkrimináció szükségességét elfogadottá kell tenni hazánkban. A nemzetiségi (német, délszláv, szlovák, román) nyelvű oktatást fejleszteni kell, az anyanemzettel való kapcsolattartást elősegíteni, az államigazgatásban, bíróságon a nemzetiségű nyelvű ügyintézést szintén fejleszteni kell. Problé- másabbak az előítéletekkel kezelt kisebbségek, a cigányok és a zsidók helyzete, a magyar társadalomban van manifeszt cigányellenesség és, sajnos, újjáéledni vagy inkább az elfojtásból magához térni látszik az antiszemitizmus. A hivatalos kormánypolitikának és az ellenzéki pártok politikájának is, pozitív diszkriminációval kell segítenie a zsidóság, a cigányság és a nemzetiségek integrálását a magyar társadalomba, a kettős identitás kialakítása révén. Itt jegyzem meg, hogy a pozitíve diszkriminálandók között vannak az életforma-csoportok, szexuális kisebbségek is. Egy ilyen kisebbségvédő belpolitika jogalapot teremthetne arra, hogy Magyarország aktívabban, a nacionalizmus vádjának sikeres elkerülésével vehessen részt a határokon túli magyar kisebbségek védelmében. A magyar kisebbségeket is megilletik azok az oktatási, kulturális és politikai autonómiák, amelyeket fentebb már vázoltam. A magyar nyelv, történelem, kultúra oktatását elvárjuk a szomszédos országok magyarlakta területein. Legyen joga az ottani magyarságnak nemzetiségi alapon is létrehozni politikai szervezeteket, és a döntően magyar vidékeken hozhassanak létre autonóm területi egységeket, önkormányzatokat. Amire viszont nem gondolunk, az a határok bármilyen értelmű megváltoztatása, hiszen a határontúli magyarság problémájának megoldását is egy egységesülő, eljclentéktelcnítctt államhatárokkal rendelkező Európában látjuk. A menekültekkel kapcsolatban a következőket jegyezném meg. A meneküllügy igazi megoldása a meneküléshez vezető okok helyi megoldása lehet, hiszünk abban, hogy a Ceauscscu-rczsim megbuktatható, hogy egy reménybeli demokratikus Romániában csökkenthetők a populáris magyarellenes nézetek és érzelmek, és létrejöhet egy történelmi magyar-román megbékélés. Viszont, ha emberek szülőhelyük elhagyására kényszerülnek, akkor megengedhetetlen az a jelenlegi magyar gyakorlat, amely a magyar nemzetiségűeket is menekültnek tekinti. A világon 15-16 millió magyar él, a környező országoktól Argentínáig és Ausztráliáig, és ezeknek az embereknek jogosultnak kell lenniük a magyar állampolgárságra. Magyar az, aki magyarnak vallja magát - hasonlóan a nyugatnémet és az izraeli szabályozáshoz, ahol a világban németnek vagy zsidónak született emberek jogosullak az illető állampolgárságra - nálunk 64
