Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)

1989 / 1. szám - Kollár Nóra - Ruff Mihály: Új szakasz a helsinki folyamatban? (A NSZEP és az SPD közös dokumentumáról)

A nukleáris fegyverek megjelenése a két különböző társadalmi rendszerű nagyhatalom birtokában a világ számára törékeny stabilitást biztosított, amely a félelmen, az elrettentésen és a kölcsönös bizalmatlanságon ala­pult, s a fegyverkezési spirál kialakulásához vezetett. Az erőegyensúly a fegyverzetek egyre magasabb szintjén valósult meg, mind nagyobb társa­dalmi ráfordításokkal. Emellett a világhatalmaknak a helyi konfliktusok­ban való részt vállalása azok kiszélesedésével járt, s a nukleáris háború lehetőségével fenyegetett. A fenyegetettség a szövetségi rendszerek révén az egész világra kiterjedt. Nem kevés időre és rengeteg hasznosabb cé­lokra is felhasználható anyagi ráfordításra volt szükség, míg megszületett a felismerés: a nukleáris háborúnak nem lehet győztese. Ez a felismerés vált — számos belső és egyéb tényező mellett — a két rendszer közötti párbeszéd kiindulópontjává, amelynek egyik legfontosabb eddigi eredmé­nye az első rakétaegyezmény volt. A béke érdekében kezdett párbeszéd elvi és módszertani kérdéseinek kidolgozásában az új szovjet vezetés és a szocialista országok kezdeményezései mellett jelentős részt vállalt az SPD. Az európai szocialista és szociáldemokrata pártok béke iránti fokozott ér­zékenységének igen reális oka van. A két nagyhatalom nukleáris és ha­gyományos fegyverkezési versenyének egyik legjelentősebb színtere Eu­rópa, itt halmozódott fel a két szövetségi rendszer rakétáinak és hagyo­mányos fegyverzetének is túlnyomó többsége. A két rendszer konfrontá­ciója leginkább Európában fenyegetett nukleáris katasztrófával. Az atom­reaktor-balesetek csak fokozták az ettől való félelmet. Nyilvánvaló ugyanakkor az is, hogy a Kelet és a Nyugat között — elsősorban a béke érdekében — megindult párbeszéd új szakaszának elő­feltételét a Szovjetunióban végbement változások képezték. Témánk szempontjából a szocializmusfelfogás és a békés egymás mellett élés szov­jet koncepciójának módosulásai és hangsúlyeltolódásai, valamint a nem­zetközi kapcsolatokra vonatkozó megváltozott felfogás — vagyis az új politikai gondolkodás és cselekvésmód volt döntő jelentőségű. Mindez azonban folyamat-jellegű. Az új gondolkodás és cselekvés alakulásában — véleményünk szerint — fontos állomás az NSZEP-SPD közös dokumen­tuma is, amely több vonatkozásban a békés egymás mellett élés szovjet koncepciójának továbbfejlesztéseként is felfogható. Sajátossága, hogy ben­ne a másik fél is megfogalmazza saját elképzeléseit, kikötéseit, feltételeit, nagyfokú kompromisszumkészségről téve tanúbizonyságot az ügy érdeké­ben. Hangsúlyoznunk kell, hogy a kompromisszumkészség kölcsönös, el­lenkező esetben a dokumentum nem jöhetett volna létre. Figyelemre méltó a társadalmi rendszerek békés versenyének a do­A társadalmi rendszerek békés versenye-versengése és együttműködése 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom