Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 1. szám - Kollár Nóra - Ruff Mihály: Új szakasz a helsinki folyamatban? (A NSZEP és az SPD közös dokumentumáról)
KOLLÁR NÓRA — RUFF MIHÁLY Űj szakasz a helsinki folyamatban? (A NSZEP és az SPD közös dokumentumáról) „Ideológiák harca és a közös biztonság” címmel 1987 augusztusában tették közzé a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) Központi Bizottsága mellett működő Társadalomtudományi Akadémia és az NSZK Szociáldemokrata Pártja (SPD) Alapértékek-Bizottsága közös dokumentumát,1 amelynek jelentősége nem becsülhető le még akkor sem, ha a fogadtatása és értékelése meglehetősen eltérő volt. Nemcsak arról van szó, hogy 1918 óta ez az első vezetői szinten kiadott közös kommunista—szociáldemokrata dokumentum, hanem arról is, hogy az írás fontos állomás abban a párbeszédben, amely a nemzetközi munkásmozgalom két irányzata között a helsinki folyamattal indult el, s az azóta elért eredmények pozitívan értékelhetők. A közös dokumentum megszületésében kétség kívül szerepet játszottak a szociáldemokrata pártok és a szocialista országok kommunista pártjai közötti bővülő munkakapcsolatok, viták és véleménycserék. A nyolcvanas években az SPD és egyes európai szocialista országok kommunista pártjai között tartalmas kapcsolatok teremtődtek, amelyek nemcsak formális, de tartalmi előrelépést is jelentettek. Az SZKP ugyancsak jó viszonyt alakított ki több nyugat-európai párttal, mindenekelőtt az NSZK, Finnország, Svédország, Dánia szociáldemokratáival, az angol labouristákkal. Gorbacsov „az új gondolkodás eredményei” közé sorolta a szociáldemokrata vezetőkkel folytatott megbeszéléseket, amelyek arról tanúskodtak, hogy a biztonság és a leszerelés kérdéseiben a két fél nézetei közel állnak egymáshoz, vagy megegyeznek és — mint mondotta, — az Olof Palme által megfogalmazott és a nemzetközi Palme-Bizottság által tovább fejlesztett eszme a biztonság mindenki számára elfogadható eszméje, amely sok tekintetben hasonlít a mi kon67
