Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 4. szám - Hetyei B. József: A magyar-csehszlovák kapcsolatok a reformok tükrében
áprilisában Magyarországon tett látogatásáról kiadott közlemény már lényegesen részletesebben érinti a kérdést. st ivépszabadSág, 1989. április 27. Bővül Budapest és Prága kulturális együttműködése. Rátkai F. nyilatkozata. (i0 1987-től kezdődően Csehszlovákiából a Matica Slovenská, a CSEMADOK elnöke és vezető munkatársai, s Magyarországról az MSZDSZ főtitkára és munkatársai több alkalommal látogattak a másik országba és folytattak megbeszéléseket. fil A prágai Magyar Kulturális Központban 1988 őszén nemzetiségi politikánk elveiről, gyakorlatáról és kapcsolatainkról szakmai találkozóra került sor, s ez évben több hasonló témájú rendezvényt tartottak Budapesten a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központban. Közös múltunkat s a nemzetiségi problémákat is érintő témák szerepelnek az utóbbi időben fokozottabb hangsúllyal a Magyar—Csehszlovák Történész Vegyes Bizottság napirendjén is. B" Lásd a nyitrai pedagógusok által, s más értelmiségi csoportok által készített anyagokat és beadványokat (CSEMADOK, Szlovák írók Szövetségének magyar szekciója stb.), amelyek egy részéről magyar lapok is (Hitel, 1989. 2. sz. 50—52. 1., 1989. 6. sz. 38—39. 1. stb.) tájékoztattak. Lásd továbbá Sidó >Z. interjúját a Népszabadságban (1939. március), Sidó Zoltán felszólalását a csehszlovák alkotmány- előkészítő bizottság első ülésén, ahol a „nemzetiségi jogok bővítéséért... a nagyobb nyelvi egyenjogúságért” s az alkotmányos garanciák biztosításáért szállt síkra. 63 Részben a tömegtájékoztatás is adott hírt az egyes eseményekről pl. Sidó Zoltán elnöknek a kormányfőnél tett pozitív visszhangot kiváltó látogatásáról, a kormányfő megértő és megoldásokat kilátásba helyező megnyilatkozásáról. Részletesen szólt Sidó Zoltán az említett kérdésekről a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központban elhangzott előadásában. Illetékes párt, állami és társadalmi szervek foglalkoztak — alapvetően pozitív megközelítésben — a nemzetiségi igényekkel, aminek alapján részletes megoldások várhatók. Amint Grendel Lajos szlovákiai magyar élvonalbeli író fogalmaz a ,168 órá’-nak adott interjújában: „A tárgyalások” a megbeszélések folyamatban vannak: „nagyon megalapozott követelésekről”. ... javaslatokról van szó”. A csehszlovák vezetés illetékes szervei elismerték, hogy ezek a csehszlovákiai magyar kisebbséget létében érintő problémák nem légből kapottak, hogy ezek nem szűk körű, értelmiségi körben kieszelt javaslatok...:” (168 óra, 1989. június 6.) 64 Lásd az oktatásügyre vonatkozóan dr. Fibi Sándor osztályvezető említett nyilatkozatát a Szabad Földműves című lapban, ahol említést tesz a tárca konkrét teendőiről és lépéseiről, amelyek a nemzetiségi oktatás feltételeinek javítását szolgálják. Hasonló programmal rendelkezik a kulturális tárca is. (i’ Ezek kiterjednek: az oktatási és kulturális intézmények közvetlen kapcsolatainak a kiszélesítésére, a személyi kapcsolatok további bővítésére, közös kutatások kibontakoztatására. a pedagógusképzés, rész- és továbbképzés fejlesztésére, tankönyv és segédanyagok előállításában való kölcsönös kapcsolatok elmélyítésére, az önköltséges tanulmányi lehetőségek támogatására, a magyar és a csehszlovák rádió és TV nemzetiségi kulturális és oktatási műsorainak cseréjére. 60 Lásd: Vi. Minác interjúját (1987. október 22.) a hudové Noviny számára, továbbá Grendel Lajos nyilatkozatát a 16S óra számára. 37
