Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 2. szám - Békési B. Béla - Dálya László - Enyedi Sándor - R. Süle Andrea: A romániai magyar kisebbség
A román kormányzat a magyar nemzetiség társadalmi súlyát értelmiségi utánpótlásának oktatáspolitikai korlátozásával is csökkenteni igyekszik. Ehhez elsősorban az egyetemi numerus clausus nemzeti kisebbségekre alkalmazott válfaját használják fel. Az 1970-1980 közötti időszakban ez a szám - az egyetemi hallgatók nemzetiségi összetételével kapcsolatban különböző helyeken közölt hivatalos adatokból megállapíthatóan - az összes nemzetiséget illetően 8,08-8,32 százalék között mozgott, míg a magyarokra vonatkozóan 5,38-5,80 százalék között váltakoznak az egyes évek értékei. Összehasonlításul 1977-ben a nemzetiségek arányszáma az összlakosságon belül a népszámlálás szerint 10,9, a magyaroké pedig 7,9 százalék volt. A magyarlakta területek központjának számító Kolozsvár és Marosvásárhely egyetemein a hivatalos adatok alapján is folyamatosan csökken a magyar nemzetiségű oktatók száma. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet tanárainak nemzetiségi összetétele, 1970/71-1982/83. szám 1970/711 % szám 1982/832 % Összes tanár 300 100,00 277 100,00 Román nemzetiségű 95 31,66 128 46,20 Kisebbségi ossz. 205 68,33 149 53,79 Magyar nemzetiségű 182 60,66 138 49,81 Más nemzetiségű 23 7,66 11 3,97 Forrás:1 A Hét, 1971. május 28. 2 Új Élet, 1983.3. sz. 4. A kolozsvári román és a magyar nyelvű egyetem 1959-es egyesítése után az 1980-as évek végére a magyar nyelv és kultúra csaknem teljesen kiszorított, periférikus helyzetbe került ebben a tanintézményben. Az anyanyelvi felsőoktatás a kolozsvári egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékére (4 évfolyamon kb. 60 hallgató), a Marosvásárhelyen lévő Színművészeti Főiskola magyar tagozatára (4 évfolyam és 10 hallgató)25 és a gyulafehérvári katolikus, valamint a Kolozsváron működő protestáns teológiákra (kb. 160 hallgató összesen) szorult vissza. Az egyetemi felvételinél a magyar nemzetiségűeket diszkrimináció sújtja, 1985 óta egy nyilvánosságra nem hozott, de maradéktalanul alkalmazott rendelkezés értelmében - a fenti intézmények kivételével - nem lehet magyar nyelven felvételi vizsgát tenni. Egyes adatok szerint a nyolcvanas évek második felére a magyarok részarányát a felsőoktatási intézményekben a népességszámból következő 7-9 százalék helyett 2 százalék körüli arányra szorították vissza.26 Az erdélyi magyar nyelvű tudományos élet évszázados hagyományai és a magyar nemzetiség tekintélyes létszáma ellenére a magyar nyelvű tudomány lehetőségei az utóbbi évtizedben gyorsuló ütemben romlottak. A 31
