Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 2. szám - Békési B. Béla - Dálya László - Enyedi Sándor - R. Süle Andrea: A romániai magyar kisebbség
zul. A szétszórási politika következtében a romániai magyarság földrajzi és társadalmi értelemben is egyre inkább a perifériára szorul. Minden korábbinál súlyosabb következményekkel járhat a Romániában élő kisebbségekre - köztük a magyarságra - nézve az 1988- ban új lendületet kapott „terület- és településrendezési program“ - más hivatalos szóhasználattal „szisztematizálás“ amelynek végrehajtása érdekében a román kormányzat életképtelennek minősített és lerombolásra ítélt mintegy nyolcezer falut. E terv - megvalósulása esetén - megsemmisíti a Románia területén történelmileg kialakult etnikai struktúrákat, és - a kisebbségek történelmi örökségének, valamint nemzeti azonosságtudatának elpusztítása révén - felgyorsítja a Romániában élő magyar és más kisebbségek beolvadásának folyamatait.15 A romániai magyarság társadalmi tagozódása Az 1920-ban Romániához csatolt területeken élő magyar népesség lényegében a második világháború végéig teljes rétegzettségű társadalmat alkotott. Az 1945 után Romániában a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változások - földreform, államosítások, kollektivizálás -, majd az erőltetett ütemű iparosítás alapvetően megváltoztatták a magyar kisebbség társadalmi és foglalkozási struktúráját is. A magyarság körében is megszűnt a földbirtokos és a nagypolgári réteg, és megkezdődött a romániai magyarság középrétegeinek az eltűnése is, amelyek pedig mindig fontos szerepet töltöttek be a nemzetiségi érdekképviseletben és a nemzeti kultúra megőrzésében. A rendelkezésre álló statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a munkásság aránya a magyar kisebbség esetében magasabb, mint a románoknál, és e mutató tekintetében csupán a németek előzik meg a magyarokat.16 A magyar népesség Romániában hagyományosan kevésbé volt agrárjellegű, mint a románság. Másrészt a magyar nemzetiségű munkások számának növekedéséhez az is hozzájárult, hogy a földreform, majd a mezőgazdaság kollektivizálása következtében a földjüktől megfosztott parasztok egy része az iparban vállalt - nagyrészt szakképzettséget nem igénylő - munkát. E tendenciák arra utalnak, hogy az elmúlt negyven esztendőben a romániai magyar társadalom egyre inkább bipolárissá vált. Az egyik pólust a magyarság többségét alkotó, egyre inkább elszegényedő ipari és mezőgazdasági dolgozók alkotják. E réteg kialakulása szoros összefüggésben van a magyar nyelvű oktatás összeszűkülésével és megszüntetésével és az élet minden területén a magyarokat sújtó hátrányos megkülönböztetéssel, amelyek következtében az általános iskolát elvégző magyar nemzetiségű tanulók mintegy 70 százaléka nem tanul tovább.17 A romániai magyar társadalom másik pólusán egy egyre vékonyodó 23
