Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 1. szám - KATONAPOLITIKAI KÉRDÉSEK - Pirityi Sándor: A haditengerészeti fegyverzet és tevékenység korlátozásáról
A szovjet haditengerészet a hatvanas évek második felében jelent- Kezett a Földközi-tengeren, ellensúlyozandó a NATO ott felvonultatott csapásmérő haditengerészeti erőit. A Szovjetunió 1963-ban 16 államnak megküldött jegyzékében indítványozta, hogy tegyék a Földközi-tenger egész térségét atom- és rakétafegyverektől mentes övezetté. Hozzáfűzte, hogy e javaslat elfogadása esetén a Szovjetunió más országokkal együtt biztosítékokat adhatna arra, hogy a mediterrán térséget az atomfegyver alkalmazási övezetén kívülálló térségként hajlandó kezelni.3 A TASZSZ 1968. november 24-i nyilatkozata rámutatott, hogy a szovjet hadihajók nem azért vannak a Földközi-tengeren, hogy bármely népet vagy államot veszélyeztessenek, feladatuk a térség stabilitásának és békéjének elősegítése. 1974-ben Moszkva újból felvetette a Földközi-tenger atomfegyvermentesítésének gondolatát. Javasolta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok vonja ki onnan minden atomfegyvert hordozó hajóját/1 A szocialista országok elgondolásában ezekben az években már jelen volt egy szélesebb béke- és együttműködési övezet terve, amelynek megvalósítása előfeltételezte a haditengerészeti tevékenység korlátozását és csökkentését a Földközi-tengeren. Ilyen szellemben foglalt állást már 1971-ben az SZKP XXIV. kongresszusa. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975-ben aláírt záróokmánya külön fejezetet szentelt a földközi-tengeri biztonsággal és együttműködéssel összefüggő kérdéseknek. Hangsúlyozta, hogy az európai biztonság szorosan összekapcsolódik a Földközi-tenger egész térségének biztonságával, s hogy a 35 állam kapcsolatokkal és párbeszéddel elősegíteni kívánja a béke fenntartását, a fegyveres erők csökkentését ebben a térségben, a biztonság megszilárdítását, a feszültség enyhítését az együttműködés bővítését. A helsinki záróokmány a bizalomerősítő intézkedések között ajánlotta az olyan nagyobb hadgyakorlatok bejelentését, amelyeken a csapatok teljes létszáma a lehetséges légi vagy haditengerészeti összetevőkkel együtt meghaladja a 25 000 főt. A „helsinki folyamat” további szakaszaiban az Egyesült Államok hevesen ellenezte a földközi-tengeri térség biztonsági problémáinak megvitatását, a stockholmi konferencián pedig bármilyen önálló haditengerészeti tevékenység bevonását a bizalomerősítő intézkedések hatókörébe. A Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé 1980 tavaszán tartott varsói ülésén leszögezte: „A Földközi-tenger térségére vonatkozó megfelelő lépések előirányozhatnák a bizalomerősítő intézkedések kiterjesztését, a fegyveres erők csökkentését ebben a térségben, a nukleáris fegyvert hordozó hadihajók kivonását a Földközi135