Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 1. szám - KATONAPOLITIKAI KÉRDÉSEK - Dunay Pál: Törekvések az atomfegyverek-kísérletek korlátozására (1958-1988)
Az első szovjet műhold fellövése után megnövekedett az amerikai érdeklődés a fegyverzetellenőrzés iránt, hiszen az az Egyesült Államok katonai sérthetetlenségének illúzióját szertefoszlatta, ami legalább olyan mértékű megrázkódtatást jelentett az amerikai vezetés számára, mint 1945-ben az atombomba felrobbantása a szovjeteknek. Az SZKP XX. kongresszusán meghirdetett békés együttélési politika és az amerikai kormányzat új — a fegyverkísérletek korlátozását pozitívan értékelő — tanácsadóinak véleménye ugyancsak lökést adhatott a kísérletek korlátozásának vagy betiltásának.3 Ennek következménye volt az, hogy 1958 nyarán az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséről nemzetközi szakértői megbeszélések kezdődtek, amelyeken megállapították: a légköri atomrobbantások tilalma maradéktalanul ellenőrizhető, a föld alattiak közül pedig az öt kilotonnánál nagyobb erejűek. Az Egyesült Államokban utóbb a kísérleti eredményeket felülvizsgálták, s arra a következtetésre jutottak, hogy a húsz kilotonnánál kisebb robbantások szeizmikusán mégsem azonosíthatók megbízhatóan. A tárgyalások kedvező légkörét szolgálta, hogy előbb a Szovjetunió, majd az Egyesült Államok és Nagy-Britannia — a világ akkori három atomhatalma — felfüggesztette kísérleteit és moratóriumot hirdetett. Tény, hogy a moratóriumot elsőként a Szovjetunió vállalta és ugyanez az állam volt az, amely legkorábban visszatért a kísérleti robbantásokhoz. Az előbbi tényről a jelenlegi amerikai kormányzat hajlamos megfeledkezni, s csak az utóbbit hangsúlyozza: ,,1958 utolsó hónapjaitól a három atomhatalom között de facto moratórium állott fenn. A kérdés az: melyikük újította fel először a kísérleteit? A történelem ítélete világos: a Szovjetunió.”4 A kísérletek felújításának okain, amelyekre később visszatérünk, kívül bizonyos, hogy a Szovjetunió nem a legjobb megoldást választotta akkor, amikor 1961 augusztus 31-én jelentette be döntését a moratórium felfüggesztéséről és már a következő napon minden korábbit meghaladó, 57—58 megatonna hatóerejű eszközzel végzett kísérletet.5 Ez a lépés sajnálatos módon lehetővé tette, hogy kétségbe vonják a Szovjetunió jóhiszeműségét, hiszen nyilvánvaló volt: a moratórium időszakában Moszkva intenzíven készült a kísérletek felújítására. Bizonyos, hogy ez a helyzet tapasztalatokkal szolgálhatott a jelenlegi szovjet vezetésnek, amikor többszöri meghosszabbítást követően 1986 végén nyilvánította befejezettnek moratóriumát, vagyis igen gondosan járt el. Először december 18-án jelentette be, hogy kész a továbbiakban is tiszteletben tartani atomfegyver-kísérleti moratóriumát. Robbantásait azonban felújítja az 1987-ben végrehajtott első amerikai robbantási kísérletet követően.6 Amikor erre 1987. február 3-án sor került, újabb 23 napnak kellett eltelnie az első szovjet kísérleti robbantásig. A Szovjetuni110
