Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 1. szám - Szentesi György: Az atomfegyverek két csoportjának felszámolását előíró szovjet-amerikai szerződés létrejöttéről és jelentőségéről
Az RSZD—10 (SS—20) még ma is korszerűnek tekinthető, a megsemmisítendők közül a legnagyobb hatótávolságú fegyver. Mindmáig az egyetlen szárazföldi telepítésű, közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta, amely több, külön célra irányítható atomtöltetet tartalmazó fejrésszel van ellátva. A rakétát indítókonténerben tartják, s ezzel együtt helyezik rá a több tengelyes gumikerekes szállító indítóállványra. Az RK—55 (SSC—X—4) kifejlesztett, de még nem telepített — az amerikai BGM—109G-hez hasonló jellegű — szovjet robotrepülőgép. Az indítóberendezésen egyszerre hat robotrepülőgép helyezhető el. Hengeres törzse és méretei egyaránt arra utalnak, hogy torpedócsőből bevethető haditengerészeti valtozát nyomán fejlesztették. Rövidebb hatótávolságú rakéták Az Egyesült Államok birtokában lévő Pershing—1A hadműveleti-harcászati rakéták szolgálatból kivont, konzervált állapotban tárolt, elavult fegyverek. Az 1962-től az NSZK-ban telepített kétlépcsős, szilárd, hajtóanyagú rakétákat 1983-tól a Pershing—2 rakéták váltották fel. A Pershing—1B rakéta a fejlesztés stádiumában van, belőle még nincs bevethető példány. A szovjet rövidebb hatótávolságú fegyverek közül a régebbiek, az OTR—22 (SS—12) rakéták, nagyjából a Pershing—lA-val egyidősek, de a szakirodalom szerint ezeket a szilárd hajtóanyagú, önjáró indítóberendezésekre telepített fegyvereket az 1970-es évek végén modernizálták. A szakirodalom (s a nyilvánosságra került adatok) szerint igen kor- szerűnek tekinthető fegyver a csak nemrégiben rendszerbe állított OTR—23 (SS—23), amely ugyancsak szilárd hajtóanyagú és önjáró indítóberendezésről startol. A szerződés értelmében megsemmisítendő rövidebb hatótávolságú rakéták nyilvánosságra hozott adatait a 7. táblázat, míg indítóberendezéseikét a 8. táblázat tartalmazza. A felszámolandó mennyiség Az új szovjet—amerikai szerződés az említett két atomfegyver kategóriába tartozó fegyverrendszerek (2. táblázat) összes létező példányainak megsemmisítését írja elő, tehát nemcsak azokét, amelyeket a harcoló alakulatoknál vagy tábori raktárakban tartanak, hanem azokét is, amelyek központi raktárakban, gyártó-, illetve javító üzemekben, lő tér eken, kiképző-oktató bázisokon vannak. 8
