Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 1. szám - Tabajdi Csaba: Az új szovjet külpolitikai koncepció (1985-1987)
hogy lényegesen kisebb és összességében szélesebb látókörű apparátusnak kell megújulnia, mint a belső reformok végrehajtásában közvetlenül részes, megújulásra kényszerített párt- és állami területeken. A külpolitikai „átalakulás” ugyanakkor abban az értelemben bonyolultabb is, hogy nem kizárólagosan a Szovjetunióban végbemenő változásoktól, hanem a nemzetközi partnerek szándékaitól, magatartásától is függ. A lényeges áttöréshez még hosszú ideig komoly külpolitikai erőfeszítésekre lesz szükség, Rogy oldódjék a partnerek egy részének szembenállása, bizalmatlansága, illetve megváltozzék számos ország jelenleg még korlátozott együttműködési készsége, sőt a Szovjetunió „beszorításárg” irányuló törekvése. Nagyon fontos kérdés, hogy milyen a szovjet külpolitikai filozófiában, gyakorlatban végbemenő meghatározó jelentőségű változások hazai fogadtatása, értékelése és támogatása. A politikai szocializáció terén hosszú ideig hirdetett alaptételek rövid idő alatt lényegesen módosultak.28 Az eddigi világfelfogás a széles tömegek számára könnyen követhető, leegyszerűsített világképre épült, most viszont a kölcsönös egymásrautaltságra alapozó, árnyalt, az elviséget és a taktikai rugalmasságot ötvöző, emaptikus készséget is igénylő külpolitikai gondolkodás belső meggyőződéssé válásának kérdéséről van szó. A közvéleményben ma egyidejűleg föllelhetőek régi és új tételek, élesen eltérő felfogások, gandolatok, amelyek törvényszerűen szembesülnek, sokszor ütköznek. Az elmúlt évtizedek nyilvánosságának fogyatékosságai, a külvilágtól való bizonyos elzártság következtében a szovjet közvéleménynek e téren is újfajta kihívásokkal, tényekkel, reális összehasonlításokkal kell szembesülnie.29 A Szovjetunióban mindenképpen komoly bázisa van a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására, a fegyverzetkorlátozásra irányuló külpolitikai törekvéseknek, még akkor is, ha a Szovjetunió rugalmasságának és engedményeinek okait, motivációit és mértékét a széles közvélemény kétségtelenül nehezen képes követni. E politika hazai támogatásának alakulása ezért nagymértékben a fegyverzetkorlátozási tárgyalások eredményességének függvénye. A szovjet vezetés mindenesetre tudatosan törekszik a külpolitikai kapcsolatépítés belföldi társadalmi bázisának tágítására. Erre utal többek között a szovjetunióbeli egyházak nemzetközi kapcsolatépítési tevékenységének megélénkülése is. IV. A vizsgált időszak viszonylagos rövidsége miatt ma még nehéz teljes egészében felmérni azokat az eredményeket, amelyeket az új szovjet külpolitika elkönyvelhet. Ez azzal függ össze, hogy a távlatosan megvalósítható módosulások hatása csak később válik érzékelhetővé (például a 59
