Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)

1988 / 1. szám - Demus László: A magyar külpolitika hozzájárulása az európai biztonság és együttműködés folyamatához

gyár képviselők e területeken is az együttműködés óhajával mutatják be a Magyar Népköztársaság politikáját, eredményeit és szándékait. A humanitárius kapcsolatok szerteágazó témakörében elhangzott ma­gyar álláspontok és benyújtott javaslatok a berni szakértői értekezleten 1986-ban az emberek és szervezetek rendezett kapcsolatait, a családegye­sítési problémák humánus kezelését, az utazás, az információ könnyíté­sét szorgalmazták kedvező tapasztalataink alapján. Küldöttségünk fellé­pett annak érdekében, hogy az egyoldalúságtól mentes szabad mozgás, az utazás feltételei könnyebbedjenek és szélesedjenek. De javítani kíván­tunk a külföldön tartózkodók, a turisták nagyobb biztonságát szolgáló konzuli segítség, orvosi és jogi segítségnyújtás jelenlegi gyakorlatán is. Javaslatainkkal, véleményünkkel az ifjúsági cseréket, az egyetemek közti kapcsolatokat s az eljárások, adminisztratív követelmények egyszerűsí­tését sem hagytuk érintetlenül. Nagy kár, hogy végül is a kialakított egyetértések Bernben, amerikai ellenvetés miatt, nem épülhettek be a helsinki tanácskozások rendelkezéseinek rendszerébe. Talán megbocsátható, ha a humanitárius együttműködés témái közé sorolt kulturális együttműködésben szerzett tapasztalatainkról többet szó­lunk mint más témákról. Nem volt véletlen ugyanis, hogy a budapesti Kulturális Fórum rendezési jogát éppen hazánk kapta meg, amire büsz­kék lehetünk. A fórum berkeiben nyíltan kifejezésre jutott a részt vevő országok döntő többségének véleménye, hogy a rendezés jogának odaíté­lése a magyar kultúra európai népszerűségének, a helsinki folyamatban betöltött magyar szerepnek és Magyarország európai biztonsághoz és együttműködéshez való konstruktív hozzájárulásának egyaránt elisme­rését jelentette. Ez a megtiszteltetés a Kulturális Fórumot követően alig­ha csökkent. A budapesti Kulturális Fórum mindenekelőtt újításoknak lett a jelképe, amelyek mintaként épültek be a helsinki folyamat mene­tébe. Újítás volt ugyanis, hogy első alkalommal került sor ilyen nagysza­bású európai biztonsági és együttműködési tanácskozás megrendezésére egy Varsói Szerződéshez tartozó szocialista ország szervezésében. Sikeres újításnak bizonyult továbbá az is, hogy nem csupán a diplomaták meg­szokott köre, hanem a kultúra kiemelkedő személyiségei, alkotók, művé­szek és tudósok, tehát a hozzáértők közvetlenül részt vettek a tanácsko­zásokban. Az 1985 novemberében Budapesten tartott rendezvény házi­gazdáiként maximális erőfeszítéseket tettünk, sikerrel, hogy a konstruk­tív munka feltételei létrejöjjenek. Hasznos és elmélyült eszmecserék foly­tak Budapesten. Mindenki sajnálta, hogy egyetlen ellenvetés miatt ezek eredményei végül is nem rögzülhettek közösen elfogadott dokumentum­ban. Küldöttségünk a Fórumon arra törekedett, hogy a vita alaphangját a közös értékek keresése, az egymás kultúrájának kölcsönös jobb megis­48

Next

/
Oldalképek
Tartalom