Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 3. szám - Kádár Béla: A külgazdaságorientált struktúrapolitika és szakosodás külpolitikai és gazdaságdiplomáciai összefüggései
telei az elmúlt évtizedben létrejöttek, az elkövetkező években a személyi és koncepcionális feltételek kialakulása teremt új feladatokat. A nyolcvanas évek hátralévő részében a nemzetközi gazdasági kapcsolatok multilaterális szabályozására irányuló törekvések erősödése várható. Mind a magyar gazdasági növekedés és iparfejlődés új pályái, mind a nyugateurópai országokkal való kereskedelempolitikai kapcsolatrendezés tartalmi követelményei, mind a világgazdasági növekedés szabályozásával, szerkezeti egyensúlyhiányával kapcsolatosan megfogalmazódó követelmények sürgetik, hogy a magyar gazdaságpolitika, s külgazdasági diplomácia készüljön fel a nemzetközi struktúrapolitikai együttműködésre. Ajánlatos volna, ha a magyar szervek szorgalmaznák egy, a GATT- nál, esetleg az EGB-nél előterjesztendő nemzetközi vagy regionális ipar- politikai harmonizációs javaslat beterjesztését. Az elmúlt évtized világ- gazdasági változásaihoz az egyes országok ipara lényegében nemzetgazdasági keretek között igyekezett illeszkedni. A nemzetgazdasági illeszkedési politikák nemzetközi vagy regionális harmonizálásának hiánya sok országban nagymértékben hozzájárult párhuzamos fejlesztésekhez, túlméretezett kínálati kapacitások kialakulásához, ebből adódó szakosodási veszteségekhez, egyesúlyi zavarokhoz, társadalmi-politikai feszültségekhez. Az efféle veszteségek és feszültségek lehetőség szerinti csökkentése, kiküszöbölése valamennyi ipari ország érdeke s a nemzetközi ipari munkamegosztás adott fokán mind sürgetőbb követelmény. E veszteségek mértéke azonban jóval kisebb a nemzetközi vállalatközi együttműködés szervezetébe, vagy az államok közötti, külgazdaságpolitikailag szabályozott együttműködési rendszerbe szervesebben integrálódó országok esetében. A KGST-országok közül az ipari munkamegosztásban elsődlegesen érdekelt Magyarország és Csehszlovákia (kisebb mértékben Lengyelország) nem rendelkezik a világpiacon intézményesített szakosodási iránytűkkel, kedvezményekkel. A nemzetközi iparfejlesztési és szakosodási politikák konzultációs és harmonizációs fórumainak, mechanizmusainak kialakítására irányuló javaslat megtétele tehát elsőrangú magyar érdek s ez más KGST-országtól kevésbé várható. A nemzeti illeszkedési politikák kereskedelmi aspektusainak a nemzetközi együttműködés körébe való bevonása már kezdetlegesebb, információcsere és konzultáció jellegű fázisban is jelentős segítséget nyújthat a magyar iparpolitikai célok kialakításához. 93
