Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 3. szám - Kádár Béla: A külgazdaságorientált struktúrapolitika és szakosodás külpolitikai és gazdaságdiplomáciai összefüggései
dőházak létesítése különösen a földrajzilag távoli piacok, így a távol-keleti fejlődő országok, a latin-amerikai térség (például a Karib-tengeri övezet) valamint az új OPEC-partnerek (Szaudi Arábia, Öböl menti országok) megszerzésében. A kereskedőházak egyszersmind komplex úttörő viszonylatfejlesztési feladatokat tölthetnek be mindazon viszonylatokban, ahol ez idő szerint a politikai kapcsolatépítés feltételei nem kedvezőek. Célszerű a magyar vállalati érdekképviselet funkcióinak betöltésében nagyobb mértékben támaszkodni a kamaraközi kapcsolatokra, ott, ahol a viszonylati súlyképzés követelményei kereskedőházak létesítését nem indokolják. A külgazdasági tevékenységet folytató vállalatok számának szaporodása önmagában is szükségessé teszi bizonyos piaci érdekképviseleti információszerzési, kapcsolatszerzési feladatok racionálisabb köz- pontosítását, a fajlagos kommercializációs költségek csökkentését. A kamaraközi kapcsolatok és a kamarai külföldi bázisok létesítése szerves része a viszonylatfejlesztési stratégiának. Gazdasági kapcsolataink fejlesztése a regionális, illetve nemzetközi szervekkel A kapcsolatrendezés indokoltsága Külgazdasági diplomáciánk legnehezebb feladatai kapcsolódnak a nemzetközi kereskedelempolitikai környezetünk romlásából fakadó verseny- hátrányok kiküszöböléséhez, a fejlett tőkésországok regionális együttműködési szervezeteivel kialakított viszony javításához. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk, külgazdasági kapcsolataink bővítése szempontjából elengedhetetlen az összkülkereskedelmi forgalmunk több mint egyötödét reprezentáló Közös Piac s a közel egytizedét képviselő EFTA intézményeivel való együttműködés javítása. Az már a hatvanas évek végéig beigazolódott, hogy mindkét csoportosulás visszafordíthatatlan történelmi realitás, amellyel földraj zi-gazdasági-politikai okok miatt is tartós együttélésre kell berendezkedni. A hetvenes évek végére tisztázódott, hogy a két gazdasági tömörüléssel való kapcsolatok érdemi rendezése a KGST közös fellépésétől nem várható. A két nyugat-európai csoportosulás közül mind nemzetközi, mind magyar szempontból meghatározó jelentőségű Közös Piac regionális és nemzetközi politikai-gazdasági törekvései, diszkriminációi és diszpreferenciái ugyan valamennyi KGST-országot érintik, de korántsem azonos mértékben. Az egyes KGST-tagországokat külgazdaságérzékenységük, külkereskedelmi struktúrájuk alapján rendkívül eltérően 96
