Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)

1988 / 3. szám - Kádár Béla: A külgazdaságorientált struktúrapolitika és szakosodás külpolitikai és gazdaságdiplomáciai összefüggései

politika segítségével könnyebben tartósítható a diszpreferencia-mentes- ség állapota. E két ország kulcsfontosságú a korszerű technológiák meg­szerzése szempontjából is. A külpolitikai kapcsolatok kiemelt fejlesztése e vonatkozásban stratégiai követelmény. A korszerű technológiák másodkézből való megszerzéséhez az elkö­vetkező években a kialakult fejlettségi színvonal, a gazdaságpolitikai kör­nyezet és kereskedelmi gyakorlat alapján Tajvan, Hongkong, Dél-Korea és Brazília kínálja a legkedvezőbb lehetőségeket. Rendkívül sürgető fela­dat a külpolitikai és külgazdasági kapcsolatok átfogó javítása az említett országokkal a technológiabeszerzési források bővítése érdekében. — A bilaterális fejlesztés sajátos területét jelentik a szövetségi ál­lamrendszerű országok tartományi, illetve helyi kormányzataival kiépít­hető kapcsolatok. A nagyobb gazdasági térségeken belül, pl. az Egyesült Államokban, az NSZK-ban, Brazíliában, Kanadában a helyi kormányza­tok és helyhatóságok éles versenyben állnak egymással új erőforrások és piacok megszerzéséért. E versenyben mind általánosabbak az országos gyakorlattól eltérő helyi gazdaságpolitikai preferenciák (adózás, finanszí­rozás, infrastrukturális támogatás, alapkiegészítés, stb.). Offenzív magyar piaci stratégia, a külföldi magyar gazdasági bázis bővítése esetén a helyi kormányzatokkal való együttműködés létesítése járulékos piacrajutási se­gítséget jelenthet. Igen tanulságosak ebből a szempontból a közeli Bajor­ország kormányzatának az NSZK hivatalos kül- és külgazdaságpolitikájá- íól eltérő törekvései a keleti kereskedelem elmélyítésére. A nemzeti kor­mányokra és a fővárosi övezetekre összpontosító magyar kapcsolatépítési gyakorlat és külszolgálati szervezeti rendszer mindezideig ezeknek a le­hetőségeknek alaposabb kiaknázását nem tette lehetővé. Nagyfontosságú gazdaságdiplomáciai feladat a helyi kormányzati érdekeltség mértékének, lehetőségeinek felderítése a Magyarországgal kialakítható együttműködés­sel kapcsolatban. — Az egyes partnerországokban központi jelleggel települő nagyvál­lalatok lényegében azonos rangú szereplői a nemzet-államokkal való nem­zetközi gazdasági együttműködésnek. Erőforrásaik, manőverképességük gyakorta lényegesen nagyobb mint a nemzet-államoké. A legtöbb nemzet­államban megnövekedett költségvetési korlátokkal, a kormánypolitika bel­gazdasági mozgásterének szűkülésével kapcsolatosan a külgazdasági po­zíciók javítására irányuló kormánytörekvések nagyobb mértékben kény­telenek támaszkodni a nemzetközi nagyvállalatokkal való együttműkö­désre. A külgazdasági diplomácia a nemzetközi regionális és kormány­szintű együttműködés mellett mindinkább integrálja a nemzetközi nagy- vállalati szférával való együttműködés összetevőit. A nemzetközi nagyvállalatokkal való együttműködés kis országok 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom