Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)

1988 / 3. szám - Erdélyi András: A szovjet-német megnemtámadási szerződés létrejöttének körülményei

A megnemtámadási szerződés nemcsak a Szovjetunió számára biztosította a távolmaradást a 2. világháború kezdeti szakaszától és a konfliktusra való felkészülés jobb feltételeit, hanem lehetővé tette Németország számára is, hogy biztosítsa a Szovjetunió semlegességét, Lengyelország lerohanását követően pedig európai hódításainak folytatását. így az elkerülhetetlen német—szovjet háború kirobbanása időpontjának kitolása azt is jelentette, hogy 1941-ben a Szovjetunió egy jóval erősebb, bőséges háborús tapasztalatokat szerzett, szinte egész Európa erőforrásaival rendelkező német hadigépezettel került szembe.

A kérdés kapcsán nem elhanyagolható körülményként merül fel az ahhoz csatolt titkos kiegészítő jegyzőkönyv megítélése.

A kép teljessége érdekében érdemes utalni arra, hogy a Szovjetunió megtámadásakor német részről milyen formában tértek vissza hivatalosan a megnemtámadási szerződés kérdésére abban a jegyzékben, amelyet Ribbentrop adott át a berlini szovjet nagykövetnek június 22-én reggel 4 órakor. A hat pontból álló terjedelmes jegyzék végén a német kormány az előzőekben foglaltakat összefoglalva leszögezte:

1. a Szovjetunió fokozta törekvéseit Németország és Európa aláásására;

2. egyre németellenesebb külpolitikát követett;

3. valamennyi erőit készenlétbe helyezte a német határon.

„Ennek folytán a Szovjetunió felbontotta Németországgal kötött szerződéseit és kész arra, hogy hátba támadj a az élet-halál harcot vívó Németországot. Ezért a Führer megparancsolta a német fegyveres erőknek, hogy a rendelkezésükre álló minden eszközzel szálljanak szembe ezzel a fenyegetéssel.”29

A szovjet—német megnemtámadási szerződés és az ehhez kapcsolódó kérdések azóta is a politikusok és a történészek érdeklődésének homlokterében állnak. A nemrég alakult szovjet—lengyel történészbizottságnak nagy munkát kell elvégeznie, hogy tisztázzon egy sor, a két ország kapcsolataiban felmerült kérdést. Az Októberi Forradalom 70. évfordulója alkalmából mondott beszédében Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is szükségesnek tartotta, hogy részletesebben foglalkozzon a megnemtámadási szerződés megszületésének körülményeivel. A 2. világháború kezdeti szakaszának vizsgálata hozzásegíthet ahhoz, hogy fél évszázaddal az események után tárgyszerűen, a maga összetettségében tárjuk fel az akkori helyzetet.

1 Documents on German Foreign Policy (továbbiakban DGFP). Series D. VII. Washongton. 1951. 18. sz. irat.

2 Uo. 50. sz. irat.

3 Bernard Newman: The Captured Archives. (The Story of the Nazi-Soviet Documents) (továbbiakban Captured Archives). London, 1948. 55. 1.

83