Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)

1988 / 3. szám - Erdélyi András: A szovjet-német megnemtámadási szerződés létrejöttének körülményei

balti térséget a szovjet befolyási övezet részévé teszi. E kérdések rende­zésére Ribbentrop szeptember 27—29. között ismét Moszkvába látoga­tott. Szeptember 28-án szovjet—német határ ki jelölési és barátsági szer­ződést írtak alá: „A Német Birodalmi Kormány és a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének kormánya a volt lengyel állam összeomlása után ki­zárólagos feladatuknak tekintik a béke és a rend helyreállítását ezeken a területeken és a békés élet biztosítását az ott élő népek számára, össz­hangban nemzeti sajátosságaikkal. E célból az alábbiakban állapodtak meg:” 1. A két kormány a volt lengyel állam területén saját nemzeti ér­dekei határaként a mellékelt térképen bejelölt vonalat állapítja meg; 2. Mindkét fél e határt véglegesnek ismeri el és visszautasítja har­madik Hatalmak bármiféle beavatkozását e rendezésbe; 3. A közigazgatás szükségessé vált átszervezését e határvonaltól nyu­gatra a német kormány, keletre pedig a szovjet kormány hajtja majd végre; 4. A két kormány e rendezést a népeik közötti baráti kapcsolatok fo­kozatos fejlődése szilárd alapjának tekinti; 5. A jelen szerződés aláírásakor hatályba lép. A ratifikációs okmá­nyok cseréjére mihamarabb, Berlinben kerül sor. Ugyanezen alkalommal több más okmány is született. Ezek között volt egy titkos kiegészítő jegyzőkönyv, amely szerint „az 1939. augusz­tus 23-án aláírt Titkos Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. pontja úgy módosul, hogy a litván állam területe a Szovjetunió befolyási övezetébe, Lublin tartomány és Varsó tartomány részei viszont Németország befolyási öve­zetébe kerülnek”. A sajtóban közzétették a két kormány Nyilatkozatát: „Azt követően, hogy a Német Birodalmi Kormány és a Szovjetunió Kormánya a ma alá­írt szerződés révén véglegesen rendezte a lengyel állam összeomlásából fakadó problémákat és így Kelet-Európábán megteremtették a tartós bé­ke biztos alapját, kölcsönösen azon meggyőződésüket fejezik ki, hogy va­lamennyi nép valódi érdekeit szolgálná a háborús állapot megszüntetése, amely egyrészről Németország, másrészről Anglia és Franciaország kö­zött áll fenn. Ezért mindkét kormány, ha erre alkalom nyílik, közös erő­feszítéseit, más baráti hatalmakkal együttesen, e cél mielőbbi elérése ér­dekében fogja kifejteni. Ha azonban a két kormány erőfeszítései eredménytelenek maradnak, ez azt a tényt bizonyítja, hogy a háború folytatásáért Anglia és Francia- ország a felelős, aminek következtében a háború folytatódása esetén Né­78

Next

/
Oldalképek
Tartalom