Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 2. szám - KÜLFÖLDI SZAKÉRTŐK FÓRUMA - Klein, Jean: A nemzetközi biztonság időszerű vonatkozásairól
nek, mint abban az időben voltak, amikor a két nagyhatalom — a hadászati fegyverek egyes kategóriáinak korlátozásáról 1972. május 2ö-ikán kötöttt szerződéshez csatolt ideiglenes jegyzőkönyv előírásait végrehajtva — befagyasztotta föld—föld és tenger—föld osztályú ballisztikus rakétáinak mennyiségét. A rövidebb és közepes hatótávolságú rakétákról megkötött washingtoni szerződés rávilágított az Európa biztonságával kapcsolatos sajátos problémákra is, és arra ösztönözte a két katonai szövetségi rendszer tagállamait, hogy tüzetes vizsgálatnak vessék alá „a hagyományos stabilitás” problémáit az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő térségben. 1987 eleje óta Bécsben konzultációk folynak az európai hagyományos erőkről a 23 állam részvételével tartandó konferencia előkészítése érdekében. E konzultációk eredményeként valószínűleg elfogadnak majd egy mandátumot, amelyben meghatározzák a tárgyalások célját, valamint azt, hogy milyen módon illeszkedjenek a megbeszélések az EBEÉ-folyamat keretei közé. Nem kívánunk jóslásokba bocsátkozni e vállalkozás jövőjét illetően, de érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a NATO és a VSZ megközelítésmódja eltér egymástól, és félő, hogy amikor majd a kérdés lényegére rátérnek, az Európában telepített harcászati nukleáris fegyverek sorsa a viszály almájává válik. Bármiként alakuljanak is a dolgok, tény, hogy a hagyományos fegyverek kiegyensúlyozott csökkentése bonyolult feladat, és nem számíthatunk arra, hogy rövid időn belül konkrét eredmények születnek. Végül, indokolt különleges figyelmet szentelni annak a fenyegetésnek, amely a jelentős vegyifegyver-készletek létéből, illetve ezeknek az európai hadszíntéren történő esetleges bevetéséből fakad. Az NDK és Csehszlovákia kormánya azt javasolta, hogy e problémát regionális keretek között vessék fel, és kezdődjön párbeszéd egy közép-európai vegyi- iegyvermentes övezet létrehozásáról. A bonni kormány elutasította ezt a javaslatot; nyugati részről úgy vélik, hogy ez a formula nem kielégítő, hiszen az övezetből kivonandó fegyverek máshol felhasználhatók — alkalmasint még azon országok ellen is, amelyek kivonnák őket fegyvertárukból. Kizárólag egy egyetemes jellegű, a vegyi fegyverek teljes megsemmisítését és gyártásuk, illetve felhalmozásuk betiltását előíró szerződés megkötése nyújtana biztos garanciákat. A genfi leszerelési értekezleten haladást értek el egy ilyen szerződés megkötésében, de az ellenőrzés kényes problémákat vet fel, és korántsem biztos, hogy az e téren meglévő akadályokat sikerül rövid idő alatt kiküszöbölni. A folyamatban lévő tárgyalások tehát olyan irányban haladnak, amely arra enged következtetni, hogy végső soron csökkenni fognak a fegyverkezés terhei, de a kulcsszó továbbra is az erők egyensúlyának megszilárdítása marad. E cél elérése végett a két nagyhatalom azon fára170