Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 2. szám - KÜLFÖLDI SZAKÉRTŐK FÓRUMA - Klein, Jean: A nemzetközi biztonság időszerű vonatkozásairól
veres védelemről, és azt a népi ellenállásnak egy olyan formájával helyettesítenék, amely az agresszorral való együttműködés megtagadásán alapul. Ily módon a pusztító megtorlásokkal való fenyegetőzésen alapuló elrettentést (deterrence by punishment) olyan polgári elrettentéssel váltanák fel, amely lehetetlenné tenné az agresszor számára, hogy békésen élvezze hódítása gyümölcseit (deterrence by denial). Ezen kívül, az erőszakmentesség hívei szerint ennek a felfogásmódnak megvan az az előnye is, hogy nem hozhatók fel ellene azok az etikai kifogások, amelyek például a kölcsönösen biztosított pusztításon (MAD) alapuló elrettentés esetében felmerülnek. Ez a koncepció hozzájárulna továbbá a védelem szellemének megerősítéséhez, amennyiben az állampolgárokat arra ösztönözné, hogy már békeidőben tegyenek erőfeszítéseket a közös biztonság megszervezéséért. Az erőszakmentes ellenállás eszközeit különböző körülmények között és különféle környezetekben alkalmazták. Ezek az eszközök hoztak is eredményeket, például India dekolonizációjának folyamatában, valamint egyes harmadik világbeli konfliktusok rendezésében. Fontolóra vehetjük továbbá, hogy a polgári ellenállás nem elhanyagolható szerepet játszott a második világháborúban a németek által megszállt területeken, és a szövetségesek ügyét szolgálta. Mindamellett kockázatos lenne ezekből a korlátozott és eltérő természetű történelmi tapasztalatokból valamilyen általánosan alkalmazható stratégiai modell létére következtetni, és a priori kijelenteni, hogy a polgári védekezés elrettentő értéke analóg a nukleáris fegyverekével. Mindenesetre kérdéses, hogy mennyire lehetne hatékony az erőszakmentes védekezés egy lelkiismereti aggályokat nem ismerő és félelmetes katonai gépezettel rendelkező agresszorral szemben, és azt is tekintetbe kell venni, milyen nagyságrendű problémákat vetne fel a polgári védelem megszervezése a modern társadalmakban. E megfontolások alapján kevéssé valószínű, hogy ezt az „alternatív stratégiát” széles körben alkalmazni lehetne. Ennek ellenére kutatások folynak ebben az irányban, s a keresztény egyházak bátorítják azokat a lépéseket, amelyek a nukleáris elrettentés túlhaladása irányába mutatnak,10 Franciaországban pedig az erőszakmentesség elvét hirdető áramlatok tekintélyes képviselői megkísérlik alátámasztani azt a tételt, amely szerint a „polgári elrettentés” kiegészítő funkciót tölthet be a fegyveres védelem és a nukleáris stratégia mellett11 Egy további perspektíva az általános és teljes leszerelés és a védelem terén az államok által gyakorolt feladatköröknek egy az egész világra kiterjedő hatáskörrel rendelkező testületre való átruházása. Ezek a régi keletű elképzelések a filozófusoknak az örök békéről szóló tervezeteiben, valamint a „világjog által megvalósuló békéről” álmodozó jogászok167
