Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK-POLITIKAI BIZTONSÁG - Kiss J. László: A biztonság értelmezéséről a nyolcvanas években
nem valamiféle altruizmusból teszi, hanem a logikus biztonsági önérdekek felismeréséből. Ez a perecepeió azon alapul, hogy a háború esetén nincs különbség a győztes és vesztes között, s a jelenlegi helyzetben a biztonság hiánya jelentős mértékben azzal függ össze, Tiogy mindkét fél biztonságának egyoldalú növelésére törekszik. Az elrettentés és a közös biztonság koncepciója eszközeiben is összeegyeztethetetlen. Az elrettentés nyomással, fenyegetéssel és megfélemlítéssel operál, a közös biztonság szigorúan defenzív kategóriákban fogalmazódik meg.25 A közös biztonság és az elrettentés következményeiben is különbözik. Az elrettentés az erő alkalmazhatóságára irányuló készség állapotát teszi állandóvá, amely mili- tarizálja a két társadalmi rendszer közötti konfliktust, s a növekvő fegyverkezési versennyel újratermeli a bizonytalanság állapotát. A közös biztonság megtöri a fegyverkezés és ellenfegyverkezés ciklikusságát, mivel értelmetlenné teszi a katonai fölényre való törekvést. A közös biztonság a katonai eszközök kétértelműségéből, védekező és támadó felhasználhatóságából fakadó biztonsági dilemmát is kiküszöbölheti. E kétértelműség kifejeződése az „állító” és a „reagáló” fenyegetések megkülönböztethetetlenné válásának jelensége. A közös biztonság koncepciója a biztonsági dilemma megszüntetése érdekében figyelembe veszi az ellenfélnek a saját biztonságával kapcsolatos félelmeit is. Ehhez empátia szükséges, amely nemcsak az objektív biztonságra vonatkozik, hanem a mindenkori ellenfél szubjektív biztonságára is. A cselekvést és a magatartást sokkal inkább a percepció, mint a valóság alakítja, s a megalapozatlan félelem megelőző akcióra vagy túlreagálásra késztethet.20 A közös biztonság és a nem támadó védelem koncepciója szorosan összefügg: a biztonsági dilemmától való megszabadulás a defenzív átfegyverkezés útján a közös biztonság koncepciója alapján valósítható meg. A közös biztonság — még képviselői szerint is — meglehetősen absztrakt s még nem kiforrott elképzelés, inkább egy dinamikus modell, amelyben lehetőség nyílt a kizárólagosan egyoldalú biztonság túlhala- dására. Magától értetődő, hogy a közös biztonság koncepciója nem hagyhatja figyelmen kívül a társadalmi és politikai—ideológiai különbségeken alapuló kelet—nyugati konfliktust. A közös biztonság koncepciója ezért a nem katonai, a politikai kérdésekből indul ki, annak érdekében, hogy a kelet—nyugati konfliktus politikai okainak éle tompuljon, s ily módon a fegyverzetcsökkentésnek és a leszerelésnek is nagyobb legyen az esélye. A közös biztonság koncepciójának a kidolgozásában a kis országoknak különleges szerepük van. Mivel biztonságuk döntő eleme a környező országokkal való mind több kapcsolat, ezért érdekük a nemzetközi együttműködés elősegítése. Gazdasági és politikai nagyságrendjüknél fogva a nagy országoknál jóval kisebb a mozgásterük, ennélfogva kevésbé önköz34
