Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)

1988 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK-POLITIKAI BIZTONSÁG - Somogyi Ferenc: Az átfogó nemzetközi biztonság koncepciója

rús állapotokhoz való visszatérést. Rendkívüli aktualitása van az állam­közi kapcsolatokat is zavaró, az együttműködés terén elért eredménye­ket gyakran semmissé tevő nemzetközi terrorizmus elleni hatékony együttes fellépésnek. A gazdasági folyamatok internacionalizálódásával párhuzamosan tö­rekedni kell a regionális keretekben kibontakozó integrációs tendenciák megosztó hatásának mérséklésére, a széles körű nemzetközi együttműkö­dés fokozására a gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, tudományos-műszaki és környezetvédelmi területen egyaránt. Elengedhetetlen az egyenlőtlen fejlődés káros következményeinek felszámolása, a gazdasági döntések megfelelő koordinálása. Biztosítani kell a nemzetközi kapcsolatokban a stabilitásra, a kiszámíthatóságra és a szerződéses kötelezettségek jóhisze­mű teljesítésére épülő partneri viszony kialakulását, valamint a politikai indíttatású és minden más gazdasági megkülönböztetés, korlátozás és protekcionizmus leépítését. Az adósságválságot az adós és a hitelező or­szágok közös erőfeszítéseivel kell rendezni. A leszerelés révén felszaba­duló eszközöknek gazdasági fejlesztési célokra történő átcsoportosítása a biztonság alkotó elemei közötti szerves összefüggés egyik kézzelfogható példája lehetne. A technológiai fejlődés következményeként különösen halaszthatatlanná vált a környezet védelmének és a természeti erőforrá­sok ésszerű hasznosításának biztosítása. Egyre nagyobb jelentőségűvé válik a nemzetközi biztonság szem­pontjából a már szintén nem kizárólagos belügynek tekintett emberi jo­gok tiszteletben tartása és az érvényesülésüket biztosító nemzetközi együttműködés kibontakoztatása. Ennek érdekében elengedhetetlen a pol­gári és politikai, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok továb­bi kodifikálása, a vonatkozó nemzetközi egyezmények egyetemessé tétele és végrehajtásuk hatékony ellenőrzésének biztosítása. A népek, az egyé­nek és a különböző társadalmi csoportok jogait illetően egyaránt biztosí­tani kell a nemzetközi normákkal és szerződéses kötelezettségekkel össz­hangban álló belső feltételeket. Szükséges korszerű, egységes nemzetközi kritériumok kidolgozása a humanitárius ügyek kezelésére. A népek közöt­ti megértés elmélyítésének, egymás értékei megismerésének leghatéko­nyabb módja az egyének, szervezetek és intézmények közötti korlátozá­soktól mentes kontaktusok lehetőségének biztosítása. Fontos a kultúra, a művészet, a tudomány területén való együttműködés és az emberiséget fenyegető betegségek és káros társadalmi jelenségek elleni közös fellépés. Az előzőekben csak utalásszerűén, a teljesség igénye nélkül említett, de a kötet tanulmányaiban részletesen elemzett feladatok teljesítése — a dolgok legkedvezőbb alakulását feltételezve, a politikai akaratot adottnak véve is — csak hosszú idő és jól összehangolt, óriási erőfeszítések soroza­14

Next

/
Oldalképek
Tartalom