Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 1. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Rajcsányi Péter: Európaizálódás, folyamatok Európában
litíRai kultúra kialakítása, amely lehetővé teszi az alapkonfliktus és az egyéb érdekütközések olyan kezelését, amely megakadályozza európai válság és összeütközés kirobbanását. A közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek felszámolása, a hagyományos erők kölcsönös csökkentése összeurópai érdeknek számít. Ezekben és a hasonló folyamatokban nemcsak a nagyhatalmak, hanem a kis országok is megtalálják jelentős nemzeti érdekeik kifejeződésének reális lehetőségeit. A szociáldemokrácia megfogalmazása szerint Nyugat-Európa érdeke, hogy közös biztonságra épülő partneri kapcsolatrendszert alakítson ki a szocialista országokkal, és hogy ezeket a kapcsolatokat minden nehezítő körülmény ellenére is fenntartsa. A szociáldemokrácia gondolkodásában természetesen a Kelet-Európával kialakítandó békés viszony nem jelenti az értékek békés társasviszonyát, vagyis nem jelenti részükről a szocialista országok társadalmi és politikai rendszerével szembeni fenntartásaikról és bíráló hozzáállásukról való lemondást. A szocialista országok vezető pártjainak felfogásától sem idegen egy olyan kapcsolatrendszer, amelyben az ideológiai nézetkülönbségek úgy vitathatók meg, hogy azok ne akadályozzák országaik külpolitikai, biztonságpolitikai, gazdasági, kulturális együttműködését, és ne zavarják a béke erősítésének, az európai biztonság megszilárdítására irányuló sokszínű és közös törekvéseket. Hazánk „természetes mozgástere” az európai térség. Magyarország az elmúlt évtizedekben aktívan részt vett a helsinki folyamatban, annak egyik kezdeményezője, elindítója volt. Tapasztalataink jó alapot adnak ahhoz is, hogy napjainkban az europaizálódás kérdéskörével összefüggésben tárjuk fel politikai, gazdasági és egyéb érdekeinket, és az európai folyamatok értékelése nyomán érdekeinket politikánkban juttassuk kifejezésre. 129
