Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 1. szám - Südy Zoltán: Törekvések a gazdasági együttműködés intézményesítésére a csendes-óceáni térségben
lálkozóját javasolta olyan kérdések megvitatására, mint például gazdasági kapcsolatok, a szállítás és hírközlés, a kulturális csere. Ezt a javaslatot lehet tekinteni a Csendes-óceáni Gazdasági Tanács (Pacific Basin Economic Council) 1967-es megalakításához vezető első lépésnek. A fenti javaslatokat, amelyek az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején hangzottak el, inkább előfutároknak tekinthetjük. A csendesóceáni medence országainak együttműködéséről az utóbbi évtized során megélénkült viták eredetét Kodzsima Kijosinak, a tokiói Hitocubasi Egyetem tanárának munkásságára vezethetjük vissza. Kodzsima 1964 februárjában részt vett a honolului East-West Center által szervezett konferencián, amely a csendes-óceáni gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozott.20 1965 novemberében a Japán Gazdasági Kutató Intézet konferenciáján „Egy csendes-óceáni gazdasági közösség és az ázsiai fejlődő országok” címmel tartott előadást, amelyben először vetette fel a Csendesóceáni Szabadkereskedelmi Övezet (Pacific Free Trade Area-PAFTA) gondolatát.21 Ez az ot csendes-óceáni fejlett tőkés ország közötti regionális integráció egy formáját jelentette volna. Az elképzelésre felfigyelt Miki Takeo külügyminiszter, aki felkérte Kodzsimát, hogy az érintett országokban mérje fel a téma iránti érdeklődést. Az intézményesített regionális együttműködésre vonatkozó javaslatot hivatalos formában először — Szato, akkori miniszterelnök egyetértésével — Miki Takeo adta elő 1967-ben, a tekintélyes gyáriparos szervezet, a Keizai Dójukai ülésén „Egy ázsiai-csendes-óceáni politika és Japán gazdasági együttműködése” című előadásában.22 Nem tett azonban konkrét lépéseket javaslatának gyakorlati megvalósítása érdekében. A kérdés napirenden tartását szolgálta — bár csaknem hivatalos szinten — a már említett Csendes-óceáni Medence Gazdasági Tanácsának ausztrál és japán üzleti csoportok kezdeményezésére történt 1967. áprilisi megalakulása. Érdemes megjegyezni, hogy e körök érdeklődését a kérdés iránt az adott időszakban nem a régió belső fejlődése motiválta elsősorban, hanem külső tényezők: mindenekelőtt a számukra diszkriminációs jellegű gazdasági integráció a fontos piacuknak számító Nyugat- Európában. Miki Takeo külügyminisztersége idején még egyszer foglalkozott a témával, amikor 1968 májusában kifejtette négypontos javaslatát az „Ázsiai Csendes-óceáni Tömb”-ről a térség országaiban akkrediált japán nagykövetek tanácskozásán. E javaslat egyfajta híd-szerepet vázolt fel Japán számára a térség fejlett tőkés és fejlődő országai között. Ez a gondolat már Japán megújult érdeklődését jelezte a délkelet-ázsiai fejlődő országok iránt.23 107
