Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 1. szám - Südy Zoltán: Törekvések a gazdasági együttműködés intézményesítésére a csendes-óceáni térségben
területen bányásszák a világ óntermelésének 69,5 (Malaysia a világ legnagyobb termelője), a bauxit 33,6 (Ausztrália a világelső), a nyersgumi 62, a nikkel 17, a vasérc 12,4 százalékát, és itt takarítják be a világ rizs- termelésének 20 százalékát. A területhez tartozó vizekből származik a világ évi halfogásának 26 százaléka.2 A vüág tropikus fa-exportjának csaknem felét adják az ASEAN-tagországok.3 Bár Japán a világ egyik legnagyobb élelmiszerimportőrének számít, a térség egésze jelentős nettó exportőr ebben az ágazatban.4 A 11 ország (Brunei nélkül) összesített GNP-je (1171,9 mrd dollár) önmagában is jelzi súlyukat, különösen figyelemre méltó azonban a növekedés dinamikája. A térséghez tartozó legtöbb ország tartósan 5 százalék feletti, egyes esetekben 10 százalékot is elérő éves növekedést tudott felmutatni.5 Említésre méltó a feldolgozóipari kapacitások gyors fejlődése, aminek következtében részesedésük a GNP-ben, de különösen az exportban növekedik. Feldolgozóipari termékek részesedése az exportban (százalékban)6 Ország 1977 1983 Japán 96,3 97 Ausztrália 21,6 23 Űj-Zéland 16,5 22 Hong-Kong 75,6 91 Dél-Korea 84,4 91 Tajvan 84,8 n. a. Indonézia 1,8 8 Malaysia 18,4 22 Fülöp-szigetek 24,2 50 Szingapúr 44,0 57 Thaiföld 18,6 32 A hetvenes évek során a négy újonnan iparosodott ázsiai ország (Dél-Korea, Tajvan, Hong-Kong és Szingapúr) feldolgozóipari exportja tízszeresére, a többi ASEAN-országé tizenkílencszeresére növekedett.7 A világkereskedelemben való részarányuk alakulása is tükrözi ezeket a trendeket. Az 1960. évi (Tajvan nélkül számított) 9,5 százalékról 1977-re 12,7 százalékra8, 1983-ra (Bruneit is hozzászámítva) 16,7 százalékra9 nőtt. A tágabb értelemben vett térség országai közül az Egyesült Államok és Japán a világ nagy tőkeexportőrei (a térségbe irányuló közvetlen tő102
