Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 5. szám - MAGYARSÁG ÉS MAGYARORSZÁG-KÉP - Balogh Sándor: Erdély és a második világháború utáni békerendezés
34 PI Arch. 508/1-40. 35 OL. M. l/IV-9; PI Arch. 2/15-24.; Várkonyi Péter: Magyar—amerikai kapcsolatok 1945—1948. Kossuth Könyvkiadó, 1971. 132. 1. 3li Fülöp Mihály: A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerződés. Külpolitika, 1985. 4. 139. 1. 37 Uo. 140. 1. 38 OL M. l/IV-19. 39 Foreign delations of the United States 1946. VI. köt. United States Government Printing Office, Washington, 1969. 301—302. 1. 40 Vnyestaja polityika Szovjetszkovo Szojuza 1946. Dokumenti i matyeriali. GOSZIZDAT, 1952. 126. 1. 41 PI Arch. 2/15-13. 42 Magyarország területi igényeit Romániával kapcsolatosan a szövetséges nagyhatalmaknak 1946. április 30-án átnyújtott Emlékirat tartalmazta. Ebben a magyar kormány az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződésben Romániának ítélt 104 000 km2-nyi területből — amely felölelte a történelmi Erdélyt (57 000 km3), valamint a Bánság nagyobbik felét és a magyar Alföld számottevő részét (47 000 km2) — mindössze 22 000 km2 visszajuttatását kérte. A Romániához csatolt területen az 1910. évi magyar népszámlálás idején 5 257 467, illetőleg az 1930. évi román népszámláláskor 5 549 806 ember élt. A szóban forgó lakosságnak 1910-ben 53,8 százaléka volt román és 31,6 százaléka a magyar, 1930-ban pedig 58.3 százaléka volt román és 26,7 százaléka magyar anyanyelvű. 1910 és 1944 között mintegy 400 000 magyar nemzetiségi lakos volt kénytelen a trianoni Magyarországon, illetőleg 1940 után átmenetileg Észak-Erdélyben otthont teremteni magának. E modernkori „népvándorlás” megnyilvánulásaként a második világháború után közel 150 000 magyar távozott el Romániából és települt át Magyarországra. 43 OL M. l/IV-10. 44 Gyöngyösi János külügyminiszter első ízben 1946. április 9—18-án a magyar kormányküldöttség tagjaként járt hivatalosan Moszkvában, ahol részt vett a Sztálinnal és Molotovval folytatott tárgyalásokon. A szovjet tárgyaló partnerek itt elismerték, hogy az 1944. szeptember 12-i román fegyverszüneti szerződés jogalapot nyújt a magyar területi igények előterjesztésére a békekonferencián. 45 OL M. l/IV-10. 46 UMKL XIX-J-1-a. IV/131-60. 47 Világosság, 1946. május 15. és 16. 48 UMKL XIX. J-l-a. IV/131-60. 40 UMKL XIX. J-l-a. IV/131-60. 50 UMKL XIX. J-l-a. IV/131-60. 51 UMKL XIX. J-l-a. IV/131-60. 53 UMKL XIX. J-l-a. IV/131-60. 53 UMKL XIX. J-l-a. IV/131-60. 54 Semnalul, 1946. május 14. 55 Semnalul, 1946. június 2. 5li Libertatea, 1946. június 3. 67 Szabad Nép, 1946. június 13. 58 PI Arch. 253/1-61; 508/1-64. 59 Nagy Ferenc: The Struggle Behind the Iron Curtain. The MacMillan Company. New York, 1948. 228. 1. 60 Uo. 235. 1. 61 A Foreign Office-ban 1946. június 19-én feljegyzés készült — a washingtoni tárgyalások tapasztalatait is figyelembe véve — azokról a kérdésekről, amelyeket a magyar kormányküldöttség tagjai a londoni tanácskozásokon várhatóan felvethetnek, és kidolgozták a rájuk adandó válaszokat is. (PI Arch. 508/1-61.) A feljegyzés abból indult ki, hogy a magyar miniszterelnök minden bizonnyal kifejezésre juttatja csalódását a Külügyminiszterek Tanácsának Erdélyre vonatkozó döntése miatt, amire azt a választ lehet adni, — a feljegyzés készítői szerint — hogy a tanács az „oroszok véleménye alapján” döntött így, nincs értelme tehát újra felvetni azt. 02 Fülöp Mihály: A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerződés. Külpolitika, 1985. 4. 144. 1. 206
