Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)

1987 / 5. szám - MAGYARSÁG ÉS MAGYARORSZÁG-KÉP - Balogh Sándor: Erdély és a második világháború utáni békerendezés

ván Erdély egészén terrorhullám vonult végig.47 Alsó-Fehér megye több községében (Félenyeden, Haron, Lapádon, Nagylakon, Maroscsetvén, Mi- riszlóban, Szentbenedeken stb.) sorozatos támadások érték a magyarságot. Lőrincrévén a románok a magyarok lakásaiba is berontottak, súlyosan bántalmazták a háziakat és azt követelték tőlük, hogy azonnal hagyják el a falut. A Szolnok-Doboka megyei Bethlen községben 23 magyar család­nak törték be az ablakait. Szentmargitán, ahol a „rohamot” a román köz­ségi bíró és az iskolaigazgató vezette, 30 magyar család hajlékát dúlták fel. A Dés melletti Baca főterén tartott gyűlésen a pap „halál a magya­rokra” jelszóval bíztatta a románságot tettleges fellépésre. Kolozs me­gye számos községében a már hírhedtté vált „kolozsi terroristák” a pári­zsi döntés hallatára lövöldözni kezdtek, bántalmazták az utcákon járó­kelő magyarságot. Nagyváradon a május 10-i ünnepségen tüntettek az alpolgármester magyar nyelvű beszéde miatt, majd este a színházi dísz­előadáson füttyel és soviniszta jelszavak kiáltozásával gerjesztették egye­sek a magyarellenes hangulatot. Ennek folytatásaként román terroristák fegyverrel támadtak a magyar lakosságra és többeket súlyosan megsebe­sítettek. Az Aranyos-Torda megyei Pólyán községben a kézigránátokat dobáló és lövöldöző csoport tagjai közül a rendőrség néhányat letartózta­tott, de másnap már szabadon engedte őket. A Háromszék megyei Ko- vásznán és Vajnafalván esténként rendszeresen az utcán támadták meg a magyarokat. Szentkatolnán Márton Áron püspököt román nacionalisták megakadályozták abban, hogy egyházi szertartást szolgáltasson a katoli­kus székely lakosságnak. Oroszfalu közelében román géppisztolyos cso­port támadta meg a kirándulókat és többeket súlyosan megsebesített. Ezután a terroristák gépkocsival Kézdivásárhelyre hajtottak és utcáról- utcára járva támadták meg a magyar járókelőket. Kolozsvárott román diákok május 21-re virradó éjszaka leverték József Béla, az ismert anti­fasiszta tábláját. Május végén Kolozsvárott román diákok kisebb-nagyobb csoportjai három napig rettegésben tartották a város magyarságát. Május 28-án a tüntetők a Szakszervezeti Tanács székházára akarták kitűzni Maniu képét, amit a munkások megakadályoztak. Ennek kapcsán tömeg- verekedés tört ki, sőt lövések is eldördültek. Másnap, május 29-én, a diá­kok több járókelőt bántalmaztak. Május 30-án a folytatódó román diák­terrornak számos áldozata volt. Így a magyarul beszélőket barbár módon összeverték, többet közülük a Szamos folyóba, illetőleg a sétatéri tóba dobtak. Tóth Károly pékmunkás belehalt sérüléseibe.48 A soviniszta hullámmal és a tragikus kimenetelű kilengésekkel szemben a leghatározottabban Petru Groza és a kommunisták vették fel a küzdelmet. Groza miniszterelnök 1946. május 29-i sajtónyilatkozatá­ban arról beszélt, a párizsi határozat annak köszönhető, hogy Románia 191

Next

/
Oldalképek
Tartalom