Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)

1987 / 5. szám - MAGYARSÁG ÉS MAGYARORSZÁG-KÉP - Fülöp Mihály: A berlini (potsdami) értekezlet és az európai béke

A szovjet politikai állásfoglalás a konferencia első napján benyújtott javaslatainak felülvizsgálatára késztette az amerikai küldöttséget. Byrnes már július 20-án hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok csak annyiban érdekelt a román és a bolgár kormány ügyében, hogy az a nép akaratát képviselje, valamint ezek a kormányok az amerikai képviselőknek és sajtótudósítóknak biztosítsák a szabad tájékoztatás lehetőségét, egyéb iránt a roosevelti politikát folytatják, amely abból indult ki, hogy a Szovjetunióval határos országok kormányai a szovjet kormánnyal szem­ben barátiak lesznek. A július 21-én előterjesztett amerikai javaslatban már nem követelték a román és a bolgár kormány azonnali átszervezését, a háromoldalú konzultációt, bár fenntartották a választások nemzetközi ellenőrzésére, a sajtó tudósítók szabad mozgására és a romániai, bulgáriai, magyarországi szövetséges ellenőrzésben egyenlő részesedésre vonatkozó igényeiket. A diplomáciai elismerés és a békeelőkészítés szétválasztására törekvő szovjet állásfoglalás hatása mutatkozik meg a szövetségesek ro­mániai, bulgáriai, magyarországi és finnországi politikájára vonatkozó amerikai javaslatban is. Az amerikaiak szerint a cél ezekben az országok­ban is — akárcsak Olaszországban — a politikai függetlenség mielőbbi visszaállítása, a gazdasági újjáépítés megkezdése és a választások megtar­tása, hogy a nép maga dönthessen kormányzati rendszeréről. Az ameri­kai elképzelés szerint tehát: 1. A Külügyminiszterek Tanácsa a lehető leghamarabb megkezdené a békeszerződések előkészítését. 2. A három kormány nyilatkozatot tehet a közös érdeklődésre szá­mot tartó kérdésekben, ha az szükségesnek mutatkozik. 3. A három kormány azt ajánlaná a Szövetséges Ellenőrző Bizott­ságoknak, adják át a kormányzati felelősséget fokozatosan az illetékes kormányzatoknak. 4. A három kormány a fegyverszüneti feltételeket felülvizsgálná. A szövetségesek olaszországi politikáját illető javaslataiban az ame­rikai küldöttség már jóval messzebb ment: a mielőbbi békekötés, a gaz­dasági segítségnyújtás és a választások korai megrendezése mellett a nagyhatalmak gyorsítanák a kormányzati felelősség átadását, és szeptem­ber 1-jéig előterjesztenék a fegyverszüneti rendszer felülvizsgálatáról szóló jelentést is. Molotov a július 21-i délelőtti külügyminiszteri megbe­szélésen elfogadható tárgyalási alapnak minősítette az Olaszországra, il­letve Romániára, Bulgáriára, Magyarországra és Finnországra vonatkozó amerikai emlékiratokat, ellenben az öt országra vonatkozó politika együt­tes tárgyalása érdekében javasolta összevonásukat egyetlen dokumentum­ba.^ A délutáni ülésen azonban az amerikai elnök holtpontra juttatta a 178

Next

/
Oldalképek
Tartalom