Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)

1987 / 5. szám - MAGYARSÁG ÉS MAGYARORSZÁG-KÉP - Fülöp Mihály: A berlini (potsdami) értekezlet és az európai béke

Magyarországgal kapcsolatosakat is.8 Nézete szerint az angol külpolitika célja: elérni a Vörös Hadsereg kivonását e térségből, illetve független kormányok létrehozása. A Szovjetunió által felszabadított területen a Szövetséges Ellenőrző Bizottságban a brit és amerikai katonai missziók megfigyelő szerepet játszottak, a fegyverszüneti egyezmények végrehaj­tását teljes mértékben a SZEB vezetését kézbentartó szovjet katonai ha­tóságok ellenőrizték, mint ahogy Olaszországban ennek pontosan a fordí­tottja — kizárólagos angol—amerikai ellenőrzés — érvényesült, a szov­jet katonai misszió nem szólhatott bele az olaszországi szövetséges poli­tika alakításába. Eden elismerte, hogy Romániában, Bulgáriában és Ma­gyarországon a brit és amerikai katonai misszióknak a háború idején nem volt jogalapja a fegyverszüneti rendszer ellenőrzésében részt venni, de a bolgár és a magyar fegyverszüneti egyezmény előírásainak megfe­lelően az európai háború befejezése után szerinte mód nyílt a nyugati katonai missziók nagyobb beleszólási jogának biztosítására. Ennek alap­ján a Foreign Office három lehetséges politikai vonalat ajánlott megfon­tolásra : 1. Kérhetnék a szovjetektől a nyugati katonai missziók jogkörének bővítését. Az amerikaiak ezt már javasolták, a Foreign Office helyzetér­tékelése szerint a szovjet fél biztosan nemleges választ adna, és ebből csupán áldatlan vita kerekedhetne. 2. Visszavonhatnák katonai missziójukat. Ez voltaképpen, legalábbis Magyarországon és Bulgáriában, nem sokat változtatna a brit érdekek esélyein és képviseletén — nem így Romániában, ahol a brit katonai misszió némi védelmet nyújtott olaj- és kereskedelmi érdekeltségeiknek. A missziók visszavonása azonban ugyanakkor a kudarc nyílt beismerésé­vel érne fel, és a brit tekintély maradékait is lerombolná ezekben az or­szágokban. 3. Javasolhatnák a szovjeteknek, hogy mindhárom országban elérke­zettnek látják az időt a fegyverszüneti rendszerek felszámolására, a bé­keszerződések megkötésére. A Foreign Office értékelése szerint, ha a Szov­jetunió elfogadná ezt az angol javaslatot, világossá válna, milyen politi­kát követ ezekben az országokban, kiderülne, hogy kíván-e itt állandó helyőrségeket fenntartani vagy sem? A brit katonai missziókat — ame­lyek csak a SZEB szovjet képviselőin keresztül érintkezhettek a román, a bolgár "es a magyar hatóságokkal — visszavonhatnák. Nagy-Britannia a kapcsolatok normalizálása után előnyösebb helyzetbe kerülne, hiszen köz­vetlenül az illetékes kormányoknál léphetne fel a gazdasági és kereske­delmi érdekeinek védelmében.9 Végül is az angol kormány az utóbbi, azaz a harmadik vonalat kö­169

Next

/
Oldalképek
Tartalom