Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 5. szám - MAGYARSÁG ÉS MAGYARORSZÁG-KÉP - Fülöp Mihály: A berlini (potsdami) értekezlet és az európai béke
Magyarországgal kapcsolatosakat is.8 Nézete szerint az angol külpolitika célja: elérni a Vörös Hadsereg kivonását e térségből, illetve független kormányok létrehozása. A Szovjetunió által felszabadított területen a Szövetséges Ellenőrző Bizottságban a brit és amerikai katonai missziók megfigyelő szerepet játszottak, a fegyverszüneti egyezmények végrehajtását teljes mértékben a SZEB vezetését kézbentartó szovjet katonai hatóságok ellenőrizték, mint ahogy Olaszországban ennek pontosan a fordítottja — kizárólagos angol—amerikai ellenőrzés — érvényesült, a szovjet katonai misszió nem szólhatott bele az olaszországi szövetséges politika alakításába. Eden elismerte, hogy Romániában, Bulgáriában és Magyarországon a brit és amerikai katonai misszióknak a háború idején nem volt jogalapja a fegyverszüneti rendszer ellenőrzésében részt venni, de a bolgár és a magyar fegyverszüneti egyezmény előírásainak megfelelően az európai háború befejezése után szerinte mód nyílt a nyugati katonai missziók nagyobb beleszólási jogának biztosítására. Ennek alapján a Foreign Office három lehetséges politikai vonalat ajánlott megfontolásra : 1. Kérhetnék a szovjetektől a nyugati katonai missziók jogkörének bővítését. Az amerikaiak ezt már javasolták, a Foreign Office helyzetértékelése szerint a szovjet fél biztosan nemleges választ adna, és ebből csupán áldatlan vita kerekedhetne. 2. Visszavonhatnák katonai missziójukat. Ez voltaképpen, legalábbis Magyarországon és Bulgáriában, nem sokat változtatna a brit érdekek esélyein és képviseletén — nem így Romániában, ahol a brit katonai misszió némi védelmet nyújtott olaj- és kereskedelmi érdekeltségeiknek. A missziók visszavonása azonban ugyanakkor a kudarc nyílt beismerésével érne fel, és a brit tekintély maradékait is lerombolná ezekben az országokban. 3. Javasolhatnák a szovjeteknek, hogy mindhárom országban elérkezettnek látják az időt a fegyverszüneti rendszerek felszámolására, a békeszerződések megkötésére. A Foreign Office értékelése szerint, ha a Szovjetunió elfogadná ezt az angol javaslatot, világossá válna, milyen politikát követ ezekben az országokban, kiderülne, hogy kíván-e itt állandó helyőrségeket fenntartani vagy sem? A brit katonai missziókat — amelyek csak a SZEB szovjet képviselőin keresztül érintkezhettek a román, a bolgár "es a magyar hatóságokkal — visszavonhatnák. Nagy-Britannia a kapcsolatok normalizálása után előnyösebb helyzetbe kerülne, hiszen közvetlenül az illetékes kormányoknál léphetne fel a gazdasági és kereskedelmi érdekeinek védelmében.9 Végül is az angol kormány az utóbbi, azaz a harmadik vonalat kö169