Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)

1987 / 5. szám - MAGYARSÁG ÉS MAGYARORSZÁG-KÉP - Fülöp Mihály: A berlini (potsdami) értekezlet és az európai béke

FÜLÖP MIHÁLY A berlini (potsdami) értekezlet és az európai béke 1945 májusában a második világháború európai hadműveletei véget ér­tek — vissza lehetett és vissza kellett térni a békéhez. A három nagy, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia már a háború alatt egybehangolta nézeteit, amennyiben — a háború utáni rende­zésre vonatkozó lényegi kérdésekben — közös eljárást alakított ki. Ezt tükrözte az olasz, a román, a finn, a bolgár és a magyar fegyverszüneti egyezmény, a felszabadított Európáról szóló jaltai nyilatkozat (a további­akban: jaltai nyilatkozat). A fegyverszüneti rendszerek bizonyos háborús követelményeknek tettek eleget, korlátozták a legyőzött (akkori szóhasz­nálattal „volt ellenséges”) államok szuverenitását; szövetséges testületek ellenőrizték e kormányok bel- és külpolitikáját, a háborús károkért fize­tendő jóvátétel és a szövetséges csapatok eltartása behatárolta a gazdasági újjáépítés lehetőségeit. Az átmeneti helyzetnek, a hadiállapotnak csak a mielőbbi békekötés vethetett véget. A háború befejezésekor azonban a szövetséges, antifasiszta nagyhatalmaknak még nem volt kész, illetve kö­zösen elfogadott terve a fegyverszüneti rendszerek felszámolására, az európai rendezésre. Hosszas szovjet—angol—amerikai diplomáciai küz­delemben alakultak ki az előfeltételek, az eljárásmódok, a sorrendek, de még a döntéshozók köre is, akárcsak a szerződések jellege s a béketár­gyalások helyszínei és időpontjai; és legfőképpen: ekkor kristályosodtak ki a legyőzöttek szuverenitásának helyreállítását, a politikai határaik vég­legesítését érintő fontos döntések. A berlini (potsdami) értekezlet előkészítő szakaszában a „volt ellen­séges” államok nemzetközi helyzetének könnyítését az a nagyhatalom, illetve azok a nagyhatalmak kezdeményezték, amelyek a szóban forgó or­szágot felszabadították, és így a kapitulációs okmányt is diktálták: az 166

Next

/
Oldalképek
Tartalom