Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 1. szám - Nahóczky Judit: Irányzatok és változások a spanyol szocialista párti kormány külpolitikájában
francia viszony normalizálódjék és kiegyesúlyozottá váljék, s Párizs is nagyobb figyelmet szenteljen a terrorizmus elleni küzdelemnek. A külpolitikai hármas örökség legfontosabb jellemzője, hogy alkotó elemei közül kettő szorosan összefonódik. A szocialista párti kormány hatalomra kerülése idején Spanyolország már tagja volt a NATO politikai szervezetének. Az EGK-partnerekkel folytatott tárgyalások során az is világossá vált, hogy az ország csatlakozása a Közös Piachoz szorosan összefügg NATO-tagságának fenntartásával. A nyugat-európai partnerek nem titkolták: elválaszthatatlannak tartják a gazdasági-politikai integrációhoz való csatlakozást a közös védelmi erőfeszítésekben való spanyol részvételtől. A szocialista párti kormánynak azonban ugyanakkor teljesítenie kellett a választóknak 1982-ben tett ígéretét a referendum megtartásáról, tehát úgy kellett formálnia külpolitikáját, hogy ne veszítse el a választók bizalmát. Az előzőekben felvázoltakból kitűnik, hogy a PSOE-kormány 1982. évi programjának két azonos súlyú alapeleme volt az EGK-ba való belépés és a NATO-tagság kérdése; a bennmaradás vagy a kilépés dilemmájának feloldása. E prioritásokat követte a spanyol-—amerikai viszony és az arab államokhoz, elsősorban a Maghreb-országokhoz fűződő kapcsolatok alakítása; az egykori Szahara ügyében, s a Gibraltár feletti szuverenitásról folytatandó tárgyalások. A kormányprogramban külön pontként szerepelt a szomszédos államokkal fenntartott kapcsolatok javítása. Külön jelentőséget tulajdonított a program Latin-Amerikának, hangsúlyozva, hogy „megerősítjük az együttműködés szálait minden területen, abban a meggyőződésben, hogy jövőnk fontos része függ ettől a történelmi kapcsolattól”.8 A NATO-hoz és az Egyesült Államokhoz fűződő viszony A NATO számára Spanyolország földrajzi fekvésénél fogva jelentős állam. Kereszteződési pont Európa és Észak-Afrika között, és a két tenger közötti víziforgalmat is ellenőrizheti. Haditengerészeti bázisai vannak Gibraltár atlanti-óceáni és földközi-tengeri oldalán. Ezzel összefüggésben a Baleári- szigetek a Földközi-tengeren, a Kanári-szigetek pedig az Atlanti-óceánon, a Ráktérítő közelében előretolt állásokat képeznek, ami a NATO hatókörzetének déli határát alkotja.9 Az ország katonai jelentőségét mutatja, hogy az Egyesült Államok már 1953 óta — szerződés alapján — három szárazföldi (Torrejón, Zaragoza és Morón) és egy tengeri bázist (Rota) létesített spanyol területen. Franco halála után az Egyesült Államok és szövetségesei nagy nyomást 72
